Valami van a levegőben!
Percenként 12-16 alkalommal lélegzünk, ezzel naponta körülbelül 16000 liter levegőt keringetünk át mintegy 100 négyzetméternyi légző felületen. Egyáltalán nem közömbös tehát, hogy milyen is ez a környezet.
A levegő összetétele a földfelszín közelében 78% nitrogén, 21% oxigén, a fennmaradó 1 százalékot nemesgázok, szén-dioxid és vízgőz alkotják. Illetve csak alkotnák, mert ilyen összetételű, tiszta levegővel, jórészt emberi tevékenység következtében, a Földön gyakorlatilag már sehol sem találkozunk. Bármilyen anyag, ami ezt az összetételt megváltoztatja, szennyezőnek minősül, és szervezetünkre terhelően hathat.
Légzőrendszerünk egyike azon szervrendszereinknek, mely a környezettel elsőként kerül kapcsolatba, beleértve annak nem kívánatos hatásait is.
A legfőbb légszennyező anyagok a belső égésű motorokból szabadulnak fel, így légköri koncentrációjuk térben és időben nagyjából párhuzamosan alakul a városi forgalom intenzitásával. Kedvezőtlen légköri viszonyok, erős UV sugárzás esetén az egészségügyi határértéket tartósan meghaladó szintet érhetnek el, rendkívül egészségkárosító füsttel telített köd, szmog alakulhat ki.
A legfontosabb szennyező gázok a nitrogén oxidok, a széndioxid, a szénmonoxid, a metán, a metanol, a nem-metán szénhidrogének (NMHC), a kéndioxid, a peroxi-acetil-nitrátok, az ammónia, a hidrogén szulfid a hidrogén cianid, formaldehid és egyéb aldehidek, a benzol, illetve az ózon.
Miért veszélyes a por?
A légszennyezés egészségügyi vonatkozásai
A szennyező anyagok gyulladást keltenek, a légutak simaizomzatának görcsös összehúzódását, asztmás rohamot provokálhatnak. Hatásukra heveny illetve krónikus légzőszervi betegségek (pl. krónikus bronchitis) egyaránt kialakulhatnak, a már meglévők tünetei, az erős köhögés, köpetürítés, esetleg fokozódó nehézlégzés, rosszabbodhatnak. Egészségesekben is, de főleg betegekben, illetve a dohányosokban a légzőrendszer amúgy is csökkent teljesítménye tovább romlik, a nyálkahártya ellenálló képessége a kórokozókkal, allergénekkel szemben csökken.
A légzőrendszeren kívül károsodhat szemünk is, kialakulhat a kötőhártya gyulladása. A kéndioxidból vízzel (nyál, könny, veríték) elegyedve kénsav alakul ki, melynek hatására fogszuvasodás, ínyrendellenességek jelentkezhetnek, a fogak fénye elvész, azok sárgásan elszíneződnek. A verejtékkel elegyedve kialakuló kénsav bőrirritációt okoz.
A szénmonoxid hatására romlik a vér oxigén kötő kapacitása, mely első sorban a szív és az agy teljesítményét csökkenti. Különösen érzékenyek reagálnak erre az érelmeszesedés miatt agyi keringés zavarban, illetve a koszorúerek szűkületében szenvedő betegek.
Hozzászólás zárolva.