Miről álmodik, mit „lát” álmában a vak ember?

Álmainkat hangok, szagok, ízek szövik keresztül-kasul, de az ébrenlét során elraktározott érzékszervi ingerek közül a képek elevenednek meg leginkább alvás során.

Álmaink mintegy fele tartalmaz hangokat is, viszont kevesebb, mint egy százalékukban szerepelnek szagok, ízek vagy a tapintás érzékszerve által gyűjtött információk.

Az álmok ilyetén vizuális jellege miatt merül fel a kérdés az emberekben, hogy mit álmodik, sőt, egyáltalán álmodhat-e az, aki nem jut nap mint nap vizuális információk birtokába, valamint hogy van-e különbség egy születésétől kezdve vak és egy élete során megvakult ember álmai közt?

A válasz mind a két kérdésre igen.

A vak emberek természetesen álmodnak, csak nem ugyanúgy, mint a látók. Álmaik "képiségét" az határozza meg, hogy életük során milyen hosszú volt az az időszak, amíg láttak.

Ha valaki születése óta vak, vagy 5-7 éves kora előtt vesztette el a látását, akkor álmaiban egyáltalán nem szerepelnek képek, viszont az ízleléssel, szaglással és tapintással szerzett érzések sokkal erősebben jelennek meg, mint a nem vakok álmaiban.

Ha valaki nem teljesen vak, de látása erősen korlátozott, akkor azokkal a homályos kontúrú formákkal álmodik, melyeket nap közben lát maga körül.

Ezekben az álmokban, ellentétben a születésük óta vak emberekével, a színek is megjelennek. Ha valaki már nagyon rég vesztette el szeme világát, az álmaiban megjelenő képek gyakorisága és élessége az idő előrehaladtával csökken.

Egyszóval mindenki abból a tudásból álmodik, amit az érzékszervei segítségével ki tud szűrni a világból.

Forrás: Craig S. Hurovitz, Sarah Dunn, G. William Domhoff, Harry Fiss: The Dreams of Blind Men and Women: A Replication and Extension of Previous Findings, http://psych.ucsc.edu/dreams/Library/hurovitz_1999a.html