Ha megvan mind a húsz ujja, nagy baj nem lehet?
Aki már tartott a kezében két csíkos terhességi tesztet, jól ismeri az érzést, ami innentől kezdve egy pillanatra sem szűnik meg: anya lettem! Ehhez társul még az aggodalom – ugye minden rendben lesz? Már mindannyian láthattak ollózva járó, esetleg tartási zavarral, ritkábban akaratlan túlmozgással és egyensúlyzavarral küzdő fiatalt és időst. Ezek az emberek cerebrális parézissel születnek.
„Magyarországon évente 90-100 ezer gyermek születik. Közülük 200 baba (gyakoriság 0,2%) a központi idegrendszer károsodása miatt kialakult mozgásfogyatékossággal, cerebrális parézissel jön világra." – tudjuk meg Dr. Kelemen Anna szakorvostól.
A cerebrális parézis fedő- vagy csoportnév alatt mindazokat a nem előrehaladó idegrendszeri (maradvány) állapotokat értjük, melyeknek mozgásfogyatékosság a fő tünetük. A központi idegrendszeri károsodás a fejlődés korai időszakában következik be, és bár a tünetek súlyosbodhatnak, maga a betegség nem rosszabbodik.
„A károsodások túlnyomó többsége (kb. 75 %) a magzati életben, legritkábban a születés körül (kb. 5%) vagy születés után a korai fejlődés időszakában keletkezik (kb. 15 %)" – fejtette ki Dr. Kelemen Anna, majd hozzátette. „A károsodás okai különfélék: oxigénhiány, helyi vérellátási zavar, infarktus, vérzés, gyulladás, mechanikus sérülés, genetikai okok."
Ha megvan mind a húsz ujja, nagy baj nem lehet – sokak fülében ismerősen cseng a tapasztalt asszonyok megnyugtató bölcsessége. Mégsem dőlhet a szülő minden esetben nyugodtan hátra, ugyanis ezt a fajta betegséget ritkán lehet azonnal diagnosztizálni.
„Az első tünetek súlyosabb esetekben a hozzáértő és tapasztalt szakember kezében már újszülött korban felismerhetők. Az enyhébb formák is 6 hónapos kor körül tünetadóak lehetnek, de sajnos előfordul, hogy a gyermeket szakember nem látja időben, így csak 1-3 éves kor körül ismerik fel a betegséget. Annak ellenére, hogy a CP elsősorban mozgásbeli fogyatékosságot jelent, gyakran más funkciók is károsodhatnak. Az érző funkciók károsodása szinte minden esetben kísérik a motoros zavarokat, de szubjektív voltuk miatt nehezebben felismerhetőek, különösen fiatal korban. Sérülhetnek továbbá az érzékszervek működése (hallás, látás (10-20%-ban) és az értelmi (20-30%) és érzelmi működések is. A beidegzési zavar miatt a végtagok izomzata és az ízületek a fejlődés kapcsán változhatnak, kóros ízületi és végtagállás alakulhat ki. Az epilepszia gyakorisága is magas ezeknél a gyerekeknél, kb. 30%." – teszi hozzá Dr. Kelemen Anna.
Hozzászólás zárolva.