A fogamzásgátló tabletta végzetes mellékhatása
A nem kívánt terhesség elkerülésének egyre szélesebb körben használt módja a fogamzásgátló tabletták szedése. A készítmények alkalmazása azonban nem csak a különböző nemi úton terjedő fertőzések ellen nem nyújt védelmet, de nagymértékben növeli a trombózis kialakulásának kockázatát is.
Végzetes mellékhatás
Szakértők becslései szerint ma Magyarországon közel 1 millió fogamzáskorban lévő nő használ hosszabb-rövidebb ideig fogamzásgátló tablettákat. A készítmények mesterséges hormonok segítségével akadályozzák meg a peteérést, illetve a fogantatást. A tabletták szedésével kapcsolatban a leggyakrabban felmerülő félelmek az olyan kellemetlen mellékhatásokhoz kapcsolódnak, mint a túlzott szőrnövekedés, vagy túlsúly jelentkezése. A fogamzásgátló készítmények egyik kevésbé ismert, azonban annál súlyosabb mellékhatása, hogy nagymértékben növelik a trombózis kialakulásának kockázatát.-hívja fel a figyelmet dr. Király Viktória véralvadás-specialista.
Trombózisról akkor beszélünk, ha valahol az érrendszerben, leggyakrabban az alsó végtag vénáiban vérrög (thrombus) képződik. Az így kialakult vérrögöt ezután a véráram magával sodorhatja egészen addig, amíg egy nála kisebb érszakaszhoz nem érkezik, ahol megakad. A vérkeringéstől így elzárt területen szövetelhalás jöhet létre. Ezt a jelenséget nevezzük embóliának. A vénákból tovasodródott vérrög a tüdő artériáiban akadhat el méretétől függően kisebb-nagyobb eret elzárva, kialakítva ezzel a rettegett tüdőembóliát.
A véralvadás folyamata
A véralvadás bonyolult, összetett folyamat. Ahhoz, hogy könnyebben megértsük, nézzünk egy hétköznapi esetet. Mi történik, ha megvágjuk a kezünket? A vágás helyén az érfal sérül, a véralvadási folyamat feladata helyreállítani ezt a sérülést. A vérnek folyékonynak kell maradnia úgy, hogy a vérzés megállítására a sebet elzáró alvadék jöjjön létre, de az ne zárja el az egész eret, mellette a véráramlás folyamatos maradjon. A véralvadási rendszert a vér megalvasztásának, az alvadási folyamatok gátlásának és a keletkezett vérrögök feloldásának finoman szabályozott egyensúlya jellemzi. Ha a rendszer bármely résztvevője szerzetten vagy öröklötten sérül, kórosan működik, trombózis vagy vérzékenység alakul ki.
Genetikai hajlam
A Leiden mutáció genetikai eredetű véralvadási zavar, mely örökölhető és örökíthető. A mutáció jelenléte esetén a vér alvadásában fontos szerepet játszó V. alvadási fehérje nem tud inaktiválódni, ezáltal a véralvadás finoman szabályozott rendszere az alvadás irányába tolódik el, fokozott véralvadási, vérrögképződési hajlam jelentkezik. A mutáció jelen lehet heterozygota (csak az egyik szülőtől kapott kromoszómán van) vagy homozygota (mindkét szülőtől kapott kromoszómán van) formában. Ez utóbbi ritkább, de nagyobb trombózis kockázatot jelent.
Hozzászólás zárolva.