Érvek az Érv mellett

A Magyar Hypertonia Társaság az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. támogatásával létrehozott EReink Védelmében (ÉRV) program deklarált célja a tünetmentes perifériás érbetegek felderítése és a körükben tapasztalható kiemelkedően magas szív- és érrendszeri halálozási arány csökkentése.
Az Ereink Védelmében Programba történő beteg bevonás 2007. április 1. és 2008. szeptember 30. között történt, amiben összesen 55 centrum vett részt, és 21.892 beteg került be a programba, az átlagéletkoruk 61,45 év volt.
A legfontosabb eredmény, hogy bevont betegek 14 százalékánál egyértelműen kimutatható volt a már kialakult perifériás érbetegség, illetve további 15,6 százalékuknál volt megfigyelhető az érszűkület kialakulásának markáns lehetősége.

Most, három év eltelte után a szakemberek elsősorban arra keresték a választ, hogy mi történt az említett kétes esetekkel, hogyan változtak a határértéket mutató boka/kar index értékek. Az egy éves vizit során a korábban boka/kar index a határértéket (0,91-0,99) mutatók felének (51,4%) ugyan nem változott érdemben az eredménye, azonban ezen érintettek 12,2 százalékánál immár beigazolódott a perifériás érbetegség. A vizsgálati eredmények tehát egyértelműen arra utalnak, hogy a folyamatos kontrollvizsgálatok, a rendszeres boka/kar index mérés révén a továbbiakban is kiszűrhető és kezelhető a már kialakult, vagy nagy eséllyel kialakuló érbetegség.

Az úgynevezett kontroll vizitek (a vizsgálatba került betegek bevonását követő első év végén ismételt felkeresésük és adataik rögzítése) kapcsán a szakemberek a páciensek vérnyomás, koleszterinszint, vércukorszint és húgysavszint értékeiben bekövetkező változásokat is vizsgálják. Ez alapján megállapítható, hogy a határértéket mutató betegek esetében, illetve ahol a perifériás érbetegség már diagnosztizálható volt (így kezelésre került az érintett), jelentős vérnyomás, vércukor és koleszterin érték javulás mutatkozott, azaz a betegek gondozása kézzelfogható eredményre vezet.
Az 1. vizithez képest a bevont betegek vérnyomásértéke átlagosan 5 Hgmm-el, koleszterin- és vércukor értéke pedig 0,2 mmol/l-el csökkent. Így tehát minden csoportban – még az egészséges mérési értéket mutatók csoportjában is – javultak e kockázati tényezők, nem véletlen tehát, hogy a határértéket mutató érintettek több mint negyedének (28,3%) normalizálódott a bok/kar indexe!
Egyébként a betegre történő tudatos odafigyelés jótékony hatását talán a mért vércukorértékek mutatják a legjobban, ugyanis míg a normális értékű – tehát külön nem figyelt – betegek körében a vércukorértékek az utolsó két vizit között nem változtak, addig a kezelésbe került pácienseknél egy markáns és tartós csökkenés következett be e területen.