Miben úsznak a gyermekeink?
Tudjuk-e, milyen vízben úszik a gyermekünk? Hogyan lehet megelőzni, hogy az úszásoktatás után ne fertőzéssel érkezzen haza? Mit tudunk tenni azért, hogy se a saját gyerekünk, se a többiek ne betegedjenek meg uszodalátogatás következtében? Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyek a szülők fejében megfordulnak, amikor a legkisebbekkel babaúszásra járnak, nagyobb gyerekeik pedig úszásoktatáson és iskolai úszásórákon vesznek részt.
Miközben az uszodai higiéné kérdését mindenki természetesnek veszi, meglévő jogszabályaink számos esetben elmaradnak a nyugat-európai szabályozástól, ráadásul a gyakorlat sok esetben – elsősorban a vélt költségmegtakarítás miatt – még az előírt szabályozás szintjét sem éri el. Szerencsére eddig olyan drámai példák nem merültek fel, mint amilyenekkel nemrég a Nemzetközösségi Játékokon résztvevő sportolók találkoztak.
Az Új-Delhiben nemrég lezajlott versenyeken számos probléma merült fel a versenyek helyszíneinek és a sportolók szállásainak higiéniás viszonyaival kapcsolatban. A váratlan körülmények különösen élesen sújtották a vizes sportok versenyzőit. Az úszóversenyek több résztvevője lett rosszul a futamok során, többen a versenyen vagy épp a versenyt követő sajtótájékoztatón emiatt nem is tudtak részt venni. Az elsősorban hányással, hasmenéssel, különböző gyomorbántalmakkal és légzési problémákkal kapcsolatban a hivatalos vizsgálatok nem mutattak ki a vízminőséghez köthető semmilyen problémát. Mégis, a sportolók helyszíni beszámolói a vízben található madárürülékről és tollról, bogarakról és a fertőtlenítésre használt klór túlzott beadagolásáról egyaránt szólnak. A szervezők mindössze egy dolgot, a szűrőrendszer meghibásodását ismerték el, azt követően, hogy az angol úszók egy része arra panaszkodott, hogy a medencében nem lehetett 2 méternél messzebb látni.
„Magyarországon az uszodába járó gyermekek szüleinek ilyen drámai módon megnyilvánuló fertőzésektől talán nem kell tartani. – mondta Diós András, a vízkezeléssel, ezen belül pedig a gyógy- és termálvizek fertőtlenítésével foglalkozó Dinax Kft. műszaki igazgatója. „Ugyanakkor számos, szinte már „megszokott” kellemetlen fertőzésnek és betegségnek, mint amilyen a kötőhártya-gyulladás, a külső hallójárat-gyulladás, a különböző bőrbetegségek, az uszodaszemölcs vagy a hasmenés lehetünk szenvedő alanyai. Mindennek elejét lehetne venni azzal, ha szülőként tisztában lennénk az uszodára vonatkozó néhány alapvető higiéniai követelménnyel.” – mondta Diós András.
Magyarországon közel 500 közfürdő – köztük gyógyfürdők, uszodák, tanuszodák és strandok – fogad vendégeket. Ha ehhez hozzászámítjuk az elmúlt években dinamikusan bővült wellness szállodák uszodáit, rengeteg olyan létesítmény van, amely gyermekeket is fogad, és akiknek egészségére – kitettségük miatt – különös gonddal kell figyelni.
Hozzászólás zárolva.