Miért vagyok napallergiás?
Tudni kell, hogy a napallergia másodlagos dolog. Bizonyos gyógyszerek hatására, továbbá más, kezdődő autoimmun betegségek, esetleg rák esetén gyakrabban alakul ki napallergia. Melyek a napallergia legjellemzőbb tünetei? Vörös, gyulladt bőr, csalánkiütés, hólyagok… Meg kell jegyezni, hogy jelentkezésük összefügg a hormonszinttel. Megfigyelhető például, hogy a menstruáció előtt vagy a változókorban gyakrabban fordul elő, amiből az következik, hogy a neuroimmun és az endokrin rendszer szoros összefüggésben áll egymással.
A napsugár káros hatásairól, pontosabban a napallergiáról beszélgettünk dr. Kossár Klára gyermek allergológussal.
– Először is azt kell leszögezni, hogy a napsugár ibolyán túli sugarakat, pontosabban UVA, UVB és UVC sugarat tartalmaz. Hatásukra felgyorsulnak a sejtek anyagcsere-folyamatai. Ha mindez optimális keretek között mozog, vagyis a szervezet épp annyi sugármennyiséget kap, amennyire szüksége van, addig nincs baj. Káros hatással akkor kell számolnunk, ha túl sok sugár éri a szervezetet. A sugárzást 1-től 100-ig terjedő skálán mérjük. Eszerint az UVA 40-32, az UVB 28, az UVC 7,5 Angströmig terjed. Az UVB sugárzás alakítja át az elővitamint D-vitaminná, amelyre a fejlődő gyermeknek a csontképződéshez van óriási szüksége. Az UVC legnagyobb szerepe baktériumölő hatásában rejlik.
Mivel az ózonlyuk egyre nagyobb, ha nem védekezünk, a korábbi évekhez képest sokkal több sugárzás érheti bőrünket. Kik szorulnak a legnagyobb védelemre?
Mindenekelőtt a kisgyermekek, továbbá a betegek, akiknél allergiás reakciót vált ki a napsugár, de azoknak is védeni kell bőrüket, akik hivatásszerűen sok időt töltenek a természetben. Persze bizonyos védelmet maga a bőr is nyújt. Például a barna bőrű, barna szemű és hajú emberek bizonyos fokig védettek, ellenben a legveszélyeztetettebbek a kék szemű, szőke és vörös hajú, fehér bőrű gyermekek. Nekik a legmagasabb faktorszámú napozó készítményeket ajánljuk.
Nem egyszer hallottuk a szakemberektől, hogy bőrünk nem felejt…
Valóban így van: megjegyez minden, bőrgyulladást okozó napozást. Ezért hároméves korig ne vigyük erős napra a gyermeket. Könnyű ruhában, kalapban, árnyékban szoktassuk a naphoz. Védettséget speciális krémekkel vagy gyógyszerekkel lehet elérni.
Mivel magyarázható, hogy az egyik ember – bár sötét hajú és bőrű – mégsem mehet a napra, mert fényérzékeny, a másik pedig – bár szőke, fehér bőrű -, mértékkel, de napozhat?
Egy magyarázat létezik erre: a napallergia hátterében különböző immunopatológiai reakciók húzódnak meg. A közvetlen napallergia esetében például a napsugárzás azokat a sejteket aktivizálja, amelyek az allergiát kiváltják, úgy, mint másnál a virágpor vagy az atka. Ebben az esetben hatásos az antihisztaminikum. Ezeket a betegeket már a szezon előtt kezeljük, s a gyógyszert lényegében a szezon végéig kell szedniük. Van azonban olyan napallergia is, amelyet más immunopatológiai reakció vált ki. Az ilyen esetben rövid vagy hosszú távú kortikoterápiát alkalmazunk, hogy a beteg a napra mehessen. Tudni kell, hogy a napallergia másodlagos dolog. Bizonyos gyógyszerek hatására, továbbá más, kezdődő autoimmun betegségek, esetleg rák esetén gyakrabban alakul ki napallergia.
Hozzászólás zárolva.