A második leggyakoribb halált okozó daganat-vastagbélrák
Bár korai felismeréssel könnyen kezelhető, mégis a vastagbélrák a második leggyakoribb halált okozó daganat. Az átlagosan minden 20. embert érintő problémára, egy hatalmas, valódi belet modellező sátorral hívja fel a figyelmet a „Meggyógyulhatsz” Egyesület. A kampány célja hogy az időben történő felismerés fontosságára, az önellenőrzésre és annak egyszerű és fájdalommentes eszközére a székletvér vizsgálatra hívják fel figyelmet.
A vastagbél az emésztőrendszer utolsó szakasza. Itt már nem történik emésztés, ezen a szakaszon a víz, illetve a folyadékkal együtt különböző ásványi sók, vitaminok szívódnak fel a béltartalomból. Immunrendszerünk 70 százaléka a vastagbélben található, itt különíti el szervezetünk a hasznos és a toxikus anyagokat.
A vastagbéldaganat a második leggyakoribb halált okozó daganat, minden 20. ember érintett benne. Magyarországon évente mintegy 7-8000 új esetet ismernek föl és évente mintegy 5000 haláleset történik. A nemzetközi, európai összehasonlításban a magyar nők az első, a magyar férfiak pedig második helyen állnak mind az előfordulási, mind a halálozási adatok tekintetében.
A béldaganatok legtöbbször igen hosszú idő, akár 10-15 év alatt fejlődnek csak ki, tehát sok idő van arra, hogy korai, akár még a daganatfejlődés jóindulatú időszakában észleljük a béldaganatot. Ennek ellenére mégis ilyen nagy arányú a halálozás, pedig az időben felfedezett daganat csaknem mindig meggyógyítható.
A betegség kialakulásában genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak. A vastagbélrák kialakulásának rizikóját a vörös húsok fogyasztása, az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a finomított szénhidrátok, és zsírok fogyasztása növeli (a vörös húsokban hő hatására rákkeltő anyagok alakulnak ki, vastartalmuk oxidánsként elősegítheti a daganatok kialakulását).
A rostokból viszont olyan zsírsavakat képez a vastagbél normál bélflórája, ami gátolja a daganatos átalakulást.
A rosszindulatú vastagbélrák a vastagbél belső falából türemkedik ki, majd megtámadja a közelében levő kötőszöveteket, és terjeszkedni kezd. A jóindulatú vastagbéldaganatot polipnak hívják. Méretük lehet kisebb-nagyobb (max. 2 cm), lehet nyelük vagy sem, állhatnak egyedül vagy csoportosan, hasonlíthatnak anyajegyhez, gombához, vagy ujjakhoz. A vastagbélpolip nem rosszindulatú elváltozás, azonban rosszindulatú elfajulás bekövetkezhet, ha nem távolítják el időben.
A vastagbélpolipot nehéz felismerni, hiszen általában nem okoz panaszt. Ritkán fordul csak elő, hogy egy nagyméretű polip székrekedés, hasmenést, hasfájást, hányást okoz a vastagbél elzárásával. A szokatlan puffadás, a székelési szokások megváltozása, a rendellenes bélmozgás, a hosszú, vékony, nyálkás széklet szintén utalhat polip jelenlétére. Ami viszont fontos, hogy a polipok sok esetben véreznek, minél nagyobbra nő egy polip, annál nagyobb ennek valószínűsége.
Hozzászólás zárolva.