A kritikus tömeg képes hatni!
Vajon mennyire tudjuk mi, vásárlók fenntartható működésre ösztönözni a vállalatokat? A tapasztalatok szerint egyre inkább: egyes termékek bojkottja több ízben is befolyásolta gyártóikat.
Egy unatkozó irodai alkalmazott édességet kezd rágcsálni, ám rájön, hogy az egy orangután ujja. Vér folyik ki a száján. A Greenpeace KitKat csokoládéról készült „reklámfilmje” 2010 márciusában fogyasztók tömegét döbbentette rá, hogy a pálmaolajat – amely ma már mindenféle élelmiszer és kozmetikai termék hozzávalója – úgy termelik, hogy közben elpusztítják az őshonos esőerdőket, és monokultúrás pálmaültetvényekkel helyettesítik. Ezzel a kipusztulás szélére sodornak már eleve veszélyeztetett állatfajokat, és irtózatos légszennyezést is okoznak, ugyanis a kivágott fákban megkötött szén-dioxid visszajut a légkörbe. Ez a gyakorlat évek óta, de egy jól kitalált kampány kellett ahhoz, hogy mindez tudatosodjon a közvéleményben. Kétszázezren tiltakoztak a Nestlénél. Nyolc hét alatt célba ért az akció: néhány kudarcos visszavágás után a cég végül kénytelen volt csatlakozni a The Forest Trust nevű szervezethez, amely garantálja, hogy ezentúl csakis a fenntartható módon termelő pálmaolaj-beszállítókkal dolgozik a svájci konszern.
Az eset örvendetes bizonyítéka volt annak, hogy nem veszett el az alulról jövő kezdeményezések ereje: a kellő létszámot megmozgató akarat, vagyis a „kritikus tömeg” képes hatni a gazdasági szereplők viselkedésére. Még akkor is, ha az irányváltás a márka védelme, a támadási felület megszüntetése jegyében zajlik, a KitKat ugyanis az egyik legnagyobb bevételt hozó terméke a Nestlének.
Ha kellő méreteket ér el a tiltakozás, akár politikai rendszerek megdöntéséhez is hozzájárulhat. A feketéket elnyomó dél-afrikai apartheid megszüntetésében az ENSZ által jóváhagyott államközi gazdasági szankciókon túl nagy szerepe volt a civil fogyasztói bojkottnak, amely elítélte, hogy a társaságok a jelenlétükkel és befektetéseikkel támogatják az elnyomó rezsimet. A Barclay’s Bank részesedése a brit diákbankszámlák piacán 27 százalékról 17-re esett a kampány következtében. A népszerűségvesztés a tőzsdei vállalatoknál a részvényárfolyamra is kihat, ennek csökkenése szintén a tőkekivonás egy formája. A Co-operative Bank felmérése szerint 2002-ben a népszerűtlen brit cégektől 2,6 milliárd fontnyi fogyasztói kereslet vándorolt át a konkurenciához bojkottok miatt.
Hozzászólás zárolva.