Íme az új generáció: szülőfüggő fiatalok

A fiatal felnőttek túlnyomó többsége, 82 százaléka rászorul szülei anyagi támogatására. A korosztály hattizede számolt be konfliktusról, vitáról: 50 százaléknyian rendszerint elfogadják szüleik érveit, míg egytizednyien elutasítják. A fiatalok bő kéttizede nem veszekszik a családtagokkal, nem akarja őket meggyőzni, míg szűk egytizednyien generációs szakadékot érzékelnek szüleik és maguk között. A fiatal felnőttek fele szülei életét a maga számára is követendő példának tartja, s további négytizedüknek is részben mintát ad – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével.

A fiatal felnőttek 87 százaléka a szüleivel lakik együtt, értelemszerűen a 18 év alatti részüknél ez az arány magasabb, 98 százalék. Ugyanakkor a magyarországi pályakezdés, egzisztenciális önállósodás helyzetéről sokat elmond, hogy még a 19-25 év közöttiek nagy többsége, 76 százaléka is a szülői házban maradt. A függetlenedés leginkább a diplomás huszonéveseknek sikerült, hattizedük ugyan még otthon lakik, de négytizedük már önálló háztartást visz.

A saját, önálló életet élő fiatalok nagyon szoros kapcsolatban maradtak szüleikkel. 37 százalékuk hetente többször, 22 százalékuk legalább egyszer találkozik velük. Különösen vidéken gyakori a szülő-gyerek érintkezés, háromnegyed részük életében legalább hetente előfordul. Budapesten sokkal atomizáltabb a felmenőkkel való viszony, a külön költözött fővárosi fiatalok egynegyede találkozik heti rendszerességgel apjával vagy anyjával.

A fiatal felnőtteknek szüksége van a szülők anyagi támogatására. A 18 év alattiak körében ez evidens, 97 százalékuk kap ellátást, pénzt. A 19-25 év közöttiek életben való elindulásához is fontos adalék a szülői segítség: kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy a család idősebb tagjai beszállnak a költségeikbe. E korosztály háromtizede viszont nem kéri, hogy dotálják, próbál és tud saját egzisztenciát teremteni. A huszonévesek körében nagyon kevesen, mindössze 5 százaléknyian vannak olyan jó helyzetben, hogy ők nyújtanak pénzügyi támaszt a szülőknek. Főleg a fiatal diplomásoknak van arra szükségük, hogy kiadásaikat részben a család fedezze: 80 százalékuknál ez a gyakorlat. A munkaerőpiacra korábban belépők közül a szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek az átlagnak megfelelő – kétharmados – arányban kérik szüleik anyagi támogatását, míg az alapfokú képzettségűeknél ez a mérték alacsonyabb, 59 százalékos. További érdekesség, hogy a falvakban élők között is kisebb a segítségre szorulók aránya – 57 százalékos -, s relatíve magas az önálló egzisztenciát építőké (37%).