Súlyos felnőttkori bajoktól óvhatja meg gyermekét a várandós nő

A Cornell Egyetemen lefolytatott kutatás során huszonhat, a harmadik trimeszterben járó állapotos nőnél tanulmányozták az úgynevezett epigenetikai markereket. A DNS-molekula környezetében, hozzá kapcsolódva, kisebb molekulák találhatók, amelyek befolyásolják azt, hogy melyik gén mikor van bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban. Ezek az epigenetikai tényezők igen fontos szerepet játszanak, mert kikapcsolhatnak védőgéneket vagy olyanokat, amelyek fehérjeterméke káros.

A vizsgálatba bevont állapotos nők étrendje vagy napi 480 milligramm, vagy 930 milligramm kolint tartalmazott. A kolin (B₈-vitamin) a B-komplex tagja. Többek között közreműködik a zsírsavak felhasználásban, védi a májat az elzsírosodástól, óvja az érrendszert, más B-vitaminokkal együttműködve csökkenti a koleszterinszintet, segíti a toxikus anyagok lebontását, serkenti az agyműködést, elősegíti az idegrendszer optimális működését. Főként a tojásban, a sovány – baromfi- és vörös – húsokban, valamint tejtermékekben fordul elő.

Eva Pressman kutatásvezető és csoportja úgy találta, hogy a nagyobb dózisú kolint fogyasztó nők epigenetikai mintázata eltért, a test hormonaktivitását szabályozó gének állapota megváltozott. Kiderült, hogy a kortizon stresszhormon termelődését szabályozó gének kikapcsolódtak, az újszülöttek vérében pedig 33 százalékkal kisebb volt a kortizonszint. A kortizon hormon vérszintje összefügg a stressz és a metabolikus szindróma kockázatával. A kutatásvezető szerint a szorongásban és depresszióban szenvedő várandós nőknek érdemes lenne kolint szedniük kórosan megemelkedett kortizonszintjük csökkentése érdekében. „Egyszer úgy írhatjuk majd elő a kolint a várandós nőknek, ahogyan most a folsavat. Olcsó, és az alkalmazott dózisban nincs érzékelhető mellékhatása” – idézte a kutatót a The Daily Telegraph című brit napilap