Alanyi jogon járna a bankszámla

Az EB felmérései szerint jelenleg az EU több mint 500 millió lakosa közül 58 milliónak a mai napig egyáltalán nincs bankszámlája, ezért ők csak nagy nehézségek árán juthatnak hozzá fizetésükhöz és a szociális juttatásokhoz, de számla hiányában pénzutalásra sincs lehetőségük. Közülük legalább 25 millióan szívesen nyitnának bankszámlát, de mégsem tudnak, mert ebben a bankok által emelt különböző pénzügyi és egyéb korlátok, vagy az áttekinthetetlen szabályok megakadályozzák őket – írja a TTG Hungary hírlevele.

Az EB adatai szerint a 15 éven felüli románok 55%-a, a bolgároknak pedig 47%-a egyáltalán nem rendelkezik bankszámlával, míg Lengyelországban ez az arány 30%, Olaszországban 29%, Magyarországon pedig 27%. Eközben Dániában, Finnországban, Svédországban és Hollandiában lényegében mindenkinek van bankszámlája, az EU-átlag szerint pedig 14%-nak nincs. Az EB felmérései azt mutatják, hogy a bankszámlával nem rendelkező magyarok 84%-as egyáltalán nem is érzi szükségét a számlanyitásnak.

Alanyi jogon járna az alap számla

Az EB mostani jogszabály-tervezete arra kötelezné a tagállamokat és a pénzintézeteket, hogy alanyi jogon biztosítsanak hozzáférést valamennyi állampolgárnak legalább egy olyan egyszerű folyószámlához, amely mindazokkal a jellemzőkkel rendelkezne, mint egy átlagos bankszámla, azzal a különbséggel, hogy a számla által biztosított keretet nem lehetne túllépni (tehát nem fordulhatna negatívba a számla egyenlege.)

Az alapszintű szolgáltatások keretében biztosítani kellene a felhasználók számára a bankbetét gyűjtését, a pénzfelvételt, a bér, a nyugdíj és más kifizetések fogadását és a fizetési meghagyások teljesítését is (számlák, lakbér stb. kifizetését). A bankszámlához – készpénz-felvételhez, árukért, szolgáltatásokért és internetes szolgáltatásokért való kártyás fizetés céljából – egy bankkártyát is biztosítania kellene a szolgáltatóknak. Az EB javaslata az uniós tagállamokra bízná annak eldöntését, hogy felszámítanak-e külön díjat az alapszintű szolgáltatásokat nyújtó bankszámláért, de ha igen, akkor annak a brüsszeli testület szerint úgymond „méltányosnak” kellene lennie.

Az EB szerint a tagállamoknak kellene gondoskodniuk arról, hogy legalább egy kijelölt pénzintézet lehetővé tegye országonként az alapszintű bankszámlához való hozzáférést. Ugyanakkor az uniós állampolgároktól egy másik tagállamban sem lehetne elvitatni a számlanyitási jogot, akkor sem – mint az ma gyakori eset -, ha csak diákként, vagy alkalmi munkavállalókat tartózkodnak egy másik országban.

Átlátható, összehasonlítható

Az új irányelv tervezete átláthatóbbá és jobban összehasonlíthatóvá tenné a folyószámlák kezelési költségeit. Ezért az EU minden tagállamában egységes díjtájékoztató nyomtatványt vezetnének be, amit számlanyitáskor minden ügyfélnek meg kellene majd kapnia. Ebben fel kellene tüntetni a bankszámlák által kínált alapszolgáltatásokat és a kezelési költségeket. Emellett utóbbiakról az ügyfeleknek olyan kivonatot is kézhez kellene kapniuk, amelyek az előző évben a bank által felszámolt költségekről tartalmaznak tételes információt, és minden országban legalább egy olyan internetes honlapot is üzemeltetni kellene, amelyen összehasonlíthatók a különböző szolgáltatók kezelési költségei.

Az EB javaslata a jövőben megkönnyítené a ma még hosszadalmas bankszámla-váltást is. Az ügyfélnek csak fel kellene vennie a kapcsolatot azzal a bankkal, ahová át akarja vinni a számláját, s ezután már a megkeresett szolgáltató venné kezébe az ügy intézését, a régi, elhagyni kívánt szolgáltató megkeresésétől kezdve az új fizetési meghagyások létrehozásán át a harmadik felek (munkáltató, gáz- és áramszolgáltató, távközlési cég stb.) kiértesítéséig a bankszámlaszám megváltozásáról.