Szoláriumozó nemzet vagyunk?

A válaszadók fele már „égett meg” szoláriumban, és bár sokan tudják, hogy a szolárium UV fénye is a D vitamin termelődést segíti, mégis vannak még hiányosságok a témához kapcsolódó tájékozottságot illetően – derül ki a 20 éves múltra visszatekintő hazai kozmetikai fejlesztő és gyártó cég, a Dr.Kelen november közepén végzett felméréséből.

Meglepően sokan járunk szoláriumba

A 800 fős online felmérés legmeglepőbb eredménye, hogy a megkérdezettek 72,5 százaléka jár szoláriumozni. Kevéssel több mint 14 százalék állította, hogy ugyan már volt, de többet nem tervezi, és csupán 14 százalék nyilatkozta azt, hogy nem volt, és soha nem is akar menni szoláriumba. Úgy tűnik, hogy akik szoláriumoznak, rendszeresen teszik – a válaszadók közel fele hetente egyszer, kb. harmada havi 1-3 alkalommal választja a mesterséges barnulást. A megkérdezettek 3 százaléka azonban túlzásba viszi, hetente négy alkalomnál is többször keres fel egy-egy szalont.

A népszerűség mellett azonban úgy tűnik, hogy mostanában mégis kevesebbet járunk – legalábbis ez jellemző a válaszadók több mint felére. Ennek oka főképp idő- és pénzhiány, illetve sokan így próbálnak vigyázni bőrükre. Érdekes, hogy aki viszont az utóbbi időben többet jár szoláriumba, éppen azért teszi, mert több ideje és pénze van, vagy azért, mert meggyőződött róla, hogy veszélytelen.

Zavar, ha nincs színünk

Hogy mikor járunk szoláriumba? A megkérdezettek egyharmada leginkább ősszel és télen, mégpedig azért, hogy „legyen egy kis színe”, ám közel ugyanennyien egész évben, „amikor csak tudnak”. Hogy miért? A válaszok között tarolt a „zavar, ha nagyon fehér vagyok” (80%) válasz, de jól szerepelt a „mert kellemes, relaxál” (45%), a „téli sötétben, hideg időben jól esik egy kis fény és melegség” (42%), a „D-vitamin pótlás” (32%) és a „divatos a barnaság” (29%) is. (Erre a kérdésre a megkérdezettek több választ is adhattak.) A válaszadók majd fele állította, hogy „égett már le” szoláriumban, kb. 2% pedig már kapott valamilyen fertőzést. A válaszadók közel 30 százaléknak nem volt még semmilyen negatív tapasztalata.

A tájékozottságunkon még van mit fejleszteni

„Örvendetes tény, hogy a megkérdezettek több mint 80%-a tudja, hogy bőrtípustól függ, hogy hány percet szabad szoláriumozni, ill. maximum 15 perc javasolt, és tisztában van azzal is, hogy csak fokozatosan lehet növelni az időtartamot” – mondja Dr. Kelen Ákos, fejlesztő szakgyógyszerész. Közel 60% jól tudja azt is, hogy a szoláriumozástól nő a D vitamin szintünk, több mint 50 százalék pedig azzal is tisztában van, hogy a szoláriumfény pozitív hatással van némely betegségre. Sokan vannak azonban azok is, akik vagy nem ismerik, vagy nem tartják igaznak ezeket a tényeket.

Bőrápolás? Már törekszünk rá, de…

Úgy tűnik, hogy egyre inkább figyelünk bőrünk egészségére, és szoláriumozás előtt vagy után, de használunk valamiféle bőrápolót. A válaszadók 25 százaléka megelégszik hagyományos testápolóval a speciális készítmények helyett. Szoláriumkrém választáskor a legfontosabb szempont, hogy szépen barnítson, és kellemes illata legyen. Legnépszerűbb a krém és a pumpás kiszerelés. Közel 43% jól tudja, hogy a szolárium krémek segítségével gyorsabban, látványosabban, biztonságosabban barnulunk, és a krém táplálja a bőrt, mégis csak 31 % használ rendszeresen ilyen krémet. A szolárium utáni balzsamozás kapcsán kb. 30% véli úgy, hogy érdemes használni, mert olyan anyagokat tartalmaz, ami az UV sugárzás negatív hatásait ellensúlyozza, és egyenletesebben, hosszabb ideig megmarad a barnaság – mégis csak 10 % használ. Leginkább azt a terméket választjuk, amit a szolárium stúdióban ajánlanak, de ha ismernénk garantáltan jó, magyar márkát, kedvező áron, akkor sokan inkább azt vásárolnánk.

Érdekesség, hogy a szoláriumot elutasítók fele, ha biztos lenne abban, hogy a szolárium krémek segítségével egészségesebben lehet barnulni, akkor lehet vagy biztosan elmenne ezentúl szoláriumba, a másik fele azonban még így sem. A válaszadók ezen csoportjában érhető leginkább tetten a szoláriumkrémekkel kapcsolatos ismeretek hiánya.

„Sokan nem tudják, hogy létezik már olyan krém, amelyben nincsenek tartósítószerek és mesterséges színezőanyagok, és amely mégis a minőségi krémek minden előnyével rendelkezik, azaz gyorsabbá és tartósabbá teszi a barnulást és védi is a bőrt”- állítja Dr. Kelen Ákos, aki évek óta felügyeli új kozmetikumok kifejlesztését.

A megkérdezettek több mint háromnegyede tisztában van azzal, hogy a túlzott szoláriumozás veszélyeket rejthet. „A felelőtlen szoláriumozás leégést, bőrkárosodást, ráncos, kiszáradt bőrt eredményezhet, valamint növelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát” – mondja Dr. Dénes Márta bőrgyógyász. Ezért fontos a mértékletes szoláriumozás és megfelelő szoláriumkrém használata, hogy a szoláriumozásnak csak a jótékony hatása érvényesülhessen.

…és akik nem járnak?

Akik már voltak, de nem járnak, vagy nem voltak, de nem is akarnak menni, leginkább azért utasítják el a szoláriumozást, mert szerintük egészségtelen, féltik a bőrüket, illetve nem zavarja őket, ha világos a bőrük. Ebbe a csoportba tartozók közül kb. 47% gondolja, hogy bár a szoláriumozás a D vitamin termelésben segít, de annak több negatív hatása van, ezért inkább más forrásból pótolja azt. Kevéssel több mint 35% szerint a mesterséges barnulás pozitív hatással van a gyógyulásra némely betegség esetén. Mindkét esetben sok a bizonytalan, illetve aki szerint ezek a tények nem igazak.