Alvás teszi az embert! Ez egészségünk és szépségünk záloga

Az alvás közbeni légzéskimaradás tünetei alattomosan jelentkeznek, először rendszerint a hálótárs veszi észre a horkolást, illetve a garat elzáródása miatt kialakult légzéskimaradást követő hirtelen, hangos levegővételt – írja le a betegség tüneteit dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ orvosa.  A betegek számára sokszor nem egyértelmű, hogy nappali fáradtságukat, koncentrációs problémáikat, teljesítőképességük romlását alvási apnoe okozza. A légzéskimaradások miatt megzavart alvás ugyanis nem pihentető, hosszú távon pedig számos komoly probléma – magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, diabétesz – előidézője lehet.

A horkolás és az alvási apnoe kialakulásában az egészségtelen táplálkozás, az elhízás és a mozgásszegény életmód is szerepet játszik. Rendszeres mozgással nemcsak a cukorbetegség és szív- és érrendszeri elváltozások előzhetők meg, de az alvászavarok, horkolás is kezelhetők.

Szervezetünk az éjszakai pihenés során regenerálódik, sejtjeink megújulnak. A szervezetünket felépítő sejtek anyagcseréje a minimálisra csökken, a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám. Lassúbbá és mélyebbé válik a légzés. A pihentető, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Napjainkban sajnos jellemzően egyre kevesebb időt fordítunk alvásra.

Az elmúlt 50 év alatt a felnőttek alvásideje jellemzően napi 1,5-2 órával csökkent – mondja dr. Vida Zsuzsanna –, sokaknál 6 órára vagy annál kevesebbre redukálódik. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az alvás minőségének romlása is, melynek leggyakoribb oka a nem megfelelő életmód mellett a horkolás, illetve az alvási apnoe betegség megléte.

Az alvásidő lerövidülése, illetve az alvás minőségének romlása azonban súlyos következményekkel jár egészségünkre nézve. Epidemiológiai vizsgálatok egyértelmű összefüggéseket mutattak ki az alváshiány, a magasabb testtömeg-index és a cukorbetegség kialakulása közt.

www.jolavaskozpont.hu