Nem árt ügyelni a pajzsmirigyünkre!
A mélyvénás trombózisnak számos oka lehet, ennek ellenére kevesen gondolnak arra, hogy pajzsmirigy-túlműködés is állhat a probléma hátterében. Milyen tünetek esetén érdemes a betegségre gyanakodni?
Bár pajzsmirigy-túlműködést általában nem tartják számon a trombózis rizikófaktorai közt, egy új-zélandi tanulmányban a kettő közt mégis némi összefüggést feltételeznek. A két betegség közti kapcsolatot már többször vizsgálták, és azt találták, hogy a pajzsmirigy-túlműködés tízszer nagyobb kockázatot jelent trombózis terén, így érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre. Dr. J. Debeij, a holland Leiden University Medical Center munkatársa arra is rávilágított, hogy a diagnózis utáni első évben a legmagasabb a mélyvénás trombózis esélye.
„A pajzsmirigy zavarai az egész szervezet működésére hatással vannak, így igen változatos tüneteket produkál az, aki alul- vagy túlműködésben szenved. Utóbbi esetre jellemző, hogy a beteg testsúlya csökken, annak ellenére, hogy ugyanúgy étkezik, mint máskor, ami főleg a felgyorsult anyagcserének köszönhető. További gyanúra ad okot, ha az illető heves szívdobogásról, magas vérnyomásról, remegésről, izzadásról, illetve szűnni nem akaró hőemelkedésről számol be. A pajzsmirigy-túlműködés nemcsak fizikai, de lelki tünetekben is megmutatkozhat, ugyanis a benne szenvedő gyakran ingerlékeny, depressziós vagy feszült” – mondja dr. Koppány Viktória, a Trombózisközpont endokrinológusa. (A depressziónak más testi oka is lehet.)
Természetesen a diagnózist csakis orvosi szakvélemény alapján állítható fel előzetes vérvétel, illetve ultrahangos vizsgálat után. Amennyiben bebizonyosodott a pajzsmirigy-túlműködés ténye, úgy a kezelőorvos javallatára gyógyszeres kezeléssel és megfelelő életmóddal könnyen kordában tartható a páciens állapota, így csökkentheti a trombózis és többi, lehetséges szövődmény kialakulásának esélyét. Nagy ritkán előfordulhat, hogy műtétre van szükség.
Forrás: Budai Endokrinközpont
Hozzászólás zárolva.