A leghalálosabb: a tüdőrák
Minden évben február 4-én tartják a Rák Világnapját. Ezen a napon a világ népessége egyként fog össze a rák elleni küzdelemben, felhívva a figyelmet a daganatos betegségek növekvő számára. A tüdőrák világszerte a leggyakoribb és leghalálosabb daganattípus: minden évben 1,6 millió új beteget diagnosztizálnak.
A rosszindulatú daganat – közismert nevén a rák – nem egyetlen betegség, több mint 200-féle megbetegedést foglal magába. Rendszerint több tényező és több, a genetikai állományban bekövetkezett változás indítja el a kialakulásukat. Bármely szöveti sejtből kialakulhatnak, közös jellemzőjük a szabálytalan sejtszaporulat és a biológiai sejtekbe való betörési képesség.
A rák az egyik vezető halálok az egész világon. A WHO becslései szerint mintegy 84 millió ember hal meg daganatos betegségek következtében, mivel nem részesülhetnek a betegség elleni kezelésekben. Manapság alig van olyan család, amely rokoni vagy ismerősi körén keresztül ne szembesült volna rosszindulatú daganatos betegséggel. Míg 2008-ban világszerte 12,7 millió ember betegedett meg évente valamilyen rákban, és 7,6 millió beteg halt meg daganatos betegségben, addig becslések szerint ezek a számok 2030-ra csaknem megduplázódhatnak.
Az öt leggyakoribb rákfajta a világon a tüdő-, a prosztata-, a vastagbél-, a gyomor- és a májrák. Szomorú tény, hogy hazánk Európán belül a férfiak tekintetében az első, míg a nők esetében a második helyen áll a rák okozta halálozásban. Magyarországon évente közel 50 ezer rákos megbetegedést diagnosztizálnak, miközben csaknem 32 ezer beteg hal meg valamilyen daganat következtében.
A tüdőrák világszerte a leggyakoribb és leghalálosabb daganattípus, amellyel minden évben 1,6 millió új rákos beteget diagnosztizálnak. Kialakulásuk 90 százalékáért a dohányzás a felelős. Ennek a ráktípusnak évente 1,38 millió haláleset tulajdonítható, ez az összes daganatos halálozás 18%-a. A férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban Magyarország világelső.
A nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) az Európában évente diagnosztizált 391 ezer új tüdődaganatos megbetegedés 85%-át teszi ki, az NSCLC leggyakoribb típusa pedig a mirigyhámból kiinduló úgynevezett adenocarcinoma. Világszerte az összes adenocarcinoma körülbelül 20-30%-a hordoz hámsejtek által termelt megváltozott növekedési faktort (EGFR mutációkat EGFR – epidermális növekedési faktor).
„A betegség rossz prognózisa miatt Európában évente mintegy 340 ezer halálesetet tulajdonítanak a tüdőrák következményének, amely ezáltal a daganatos halálozás leggyakoribb okaként szerepel. Hazánkban évente 10 ezer feletti új tüdőrákos megbetegedést diagnosztizálnak, miközben 8 ezer beteg meghal – közölte dr. Ostoros Gyula tüdőgyógyász-onkológus. – Magyarországon a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, 2012-ben a Korányi Bulletin1 szerint 11 555 új beteget diagnosztizáltak, ennek 44%-a adenocarcinoma.”
Évekkel ezelőtt a rákbetegséget egyenlőnek vették a közeli halál bekövetkeztével, ez a nézet mára már a közvéleményben is módosult. A rákbetegségek egy hányadát meg lehet gyógyítani, a túlélési mutatók pedig javultak. A legújabb gyógyszerfejlesztések eredményeként elérhető célzott terápia egy új filozófia, amely átalakítja a kezelés logikáját. Az új, szájon át szedhető gyógyszerekkel a korábbi terápiákhoz képest már elérhetőnek látszik a terápiás cél, azaz a betegség krónikussá szelídítése, mellyel a várható túlélés megháromszorozódhat.
Hozzászólás zárolva.