Betegség is okozhat magas vérnyomást – de melyik?
A magas vérnyomás az esetek többségében önállóan áll fenn, ám van, hogy valamilyen betegséghez kapcsolódik. Összefoglaltuk, mi minden vezethet magas vérnyomáshoz, és mi a teendő ilyenkor.
A néma gyilkosnak is nevezett magas vérnyomás legtöbbször önállóan áll fenn (elsődleges magas vérnyomás), viszont nem ritka, amikor egy szerv károsodása, betegsége váltja ki az érték kiugrását (másodlagos magas vérnyomás). Akárcsak az elsődleges magas vérnyomásnál, az esetek többségében a másodlagosnál sem hívják fel kellemetlen tünetek a figyelmet a vérnyomás kiugrására, amelyre legtöbbször rutin vérnyomásmérésnél derül fény. Azt, hogy ilyenkor elsődleges vagy másodlagos hipertóniával állunk-e szemben, pusztán a vérnyomás mérése alapján nem lehet megállapítani. Léteznek azonban olyan jelek, amelyekből mögöttes betegségek jelenlétét lehet sejteni:
● nem hatásosak a magas vérnyomást csökkentő gyógyszerek,
● különösen magas a vérnyomás (160/100 Hgmm feletti),
● hirtelen alakul ki a magas vérnyomás, méghozzá 30 éves kor előtt vagy 55 éves kor után,
● nincs a családban magasvérnyomás-betegség,
● a magas vérnyomásos beteg nem túlsúlyos.
A másodlagos magas vérnyomást olyan betegségek okozzák, amelyek a vese, az artériák, a szív illetve az endokrin rendszer működését károsítják. Kutatások szerint a másodlagos magas vérnyomás az esetek 10 százalékban fordul elő, a maradéknál a magas vérnyomás önállóan áll fenn – mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás-specialistája.
A másodlagos magas vérnyomás hátterében leggyakrabban a veseartéria szűkülete (renovaszkuláris hipertónia) áll. A szűkületért többségében a magas koleszterinszint felelős, aminek következtében az ereket szűkítő úgynevezett plakkok alakulnak ki. Ennek hatására a vesékben kevesebb vér áramlik, amit a szervezet vérnyomás-csökkenésként érzékel, és vérnyomást emelő mechanizmusokat aktivál. További betegségek, amelyek magas vérnyomást okoznak:
● a mellékvese betegsége (például tumor),
● bizonyos gyógyszerek (például fogamzásgátlók, étvágycsökkentők, nem szteroidos fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok),
● hormonzavarok (például pajzsmirigyzavar, Cushing-kór),
● cukorbetegség,
● alkoholizmus,
● az aorta szűkülete,
● alvási apnoe.
Akár elsődleges, akár másodlagos magas vérnyomás áll fenn, fontos a kiugró értékek normalizálása, hiszen a tartósan magas vérnyomás olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint a stroke, szívinfarktus. Másodlagos magas vérnyomás esetében a kezelendő okok kiderítéséhez vérvétel, vizeletvizsgálat, hasi ultrahang, MRI, illetve mellkasröntgen vihet közelebb. Az alapbetegség kezelése mellett az esetek többségében vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása is szükséges. Az eredményes és sikeres terápia érdekében másodlagos magas vérnyomás esetén kiemelten fontos az alapbetegséget kezelő és a vérnyomás csökkentésével foglalkozó szakorvos szoros együttműködése.
Forrás: Trombózisközpont
Hozzászólás zárolva.