37 millió ember élete múlhat ezen
Melyek lehetnek a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében álló rizikófaktorok? A WHO nemrégiben megnevezte őket. A szakértők egyetértenek abban, hogy jelentős változásokra van szükség, hogy ezeket az életmóddal kapcsolatos kockázati tényezőket visszaszorítsuk.
A négy legelterjedtebb, nem fertőző betegség: a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, a daganatok és a cukorbetegség. Nemrégiben a The Lancet című szaklapban publikálták azt a cikket, amely összegzi az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO hosszú távú célkitűzéseit e betegségekkel kapcsolatban. Ezek ugyanis mind erősen összefüggenek az életmódunkban rejlő kockázati tényezőkkel. Ha sikerül visszaszorítani a 6 legveszélyesebb rizikófaktort, az a következő 15 évben több mint 37 millió idő előtti halálozást előzhet meg. A szakértők egyetértenek abban, hogy jelentős változásokra van szükség. A fő célok:
● A dohányzás visszaszorítása 30–50 százalékkal.
● Az alkoholfogyasztás 10 százalékos csökkentése. (Németországban minden hetedik percben meghal egy ember emiatt.)
● A sóbevitel 30 százalékos redukciója.
● A magas vérnyomás 25 százaléknyi csökkentése.
● Az „elhízásjárvány” megállítása.
● A magas vércukorszint, az inzulinrezisztencia terjedésének megakadályozása.
A kutatók szerint, ha sikerülne elérni a kitűzött célokat, az a követező 15 évben 16 millió 30–70 év közötti ember életét menthetné meg világszerte, míg a 70 fölöttieknél 20 millió fő élhetne tovább. A legnagyobb előnnyel a magas vérnyomás és a dohányzás visszaszorítása járna. A WHO szerint a legnagyobb változtatásokat az alacsony- és közepes GDP-vel rendelkező országoknak kell megtenniük, ugyanis a gazdagabb társadalmak már jelentős lépéseket tettek e téren. Ilyen például az alkoholra és a dohánytermékekre kirótt magas adó, a nyilvános helyeken való dohányzás tilalma és az élelmiszerek sótartalmának törvényi visszaszorítása.
Az állami intézkedések mellett nyilvánvaló az egyén felelőssége is a betegségek megelőzésében, kezelésében. Az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttesét (a metabolikus szindrómát) ugyanis jórészt az életmódi hatásoknak tudják be. A jelenségre külső jegyek is felhívhatják a figyelmet, mint például az úgynevezett alma típusú elhízás, amely leginkább a törzset és a hasat érinti. A túlsúly mértéke azonban nem mindig utal az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere-változással.
A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a metabolikus szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere-javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett. A szakértők által javasolt és ellenőrzött életmódváltás a gyógyszerszükségletet fokozatosan csökkentheti, sőt idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat mellette – mondja dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológus, diabetológusa, aki hozzátette: a testsúlycsökkentés és a rendszeres testmozgás így megszakítja a betegségek ördögi körét, a rendszeres orvosi ellenőrzés pedig megadja a szükséges iránymutatást.
Hozzászólás zárolva.