A visszér nem biztos, hogy látszik. De attól még fájhat!
Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. A vénás elégtelenség pedig hosszú távon fekélyhez, trombózishoz is vezethet.
A nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind a visszértágulat diagnózisát erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától. Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói.
„Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő úgynevezett visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul, és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahangvizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz ”- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.
A kezeletlen visszeres panaszok hosszú távon, ülő- vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezethetnek, mint a vénás fekély vagy a felületes-, illetve mélyvénás trombózis. A már említett panaszok vagy olyan tünetek, mint például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések vagy bőrbehúzódás és -megkeményedés esetén érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye minimálisra csökkenthető.
Dr. Kósa Éva szerint a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve a visszér-elégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönthet a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. Ennek alappillére a kompressziós terápia, beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát. Ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszér-elégtelenség okozta panaszokat is – mondja dr. Kósa Éva. A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó, és a visszértágulatok fájdalmas panaszokat okoznak, úgy célszerű a műtéti megoldást igénybe venni – a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét –, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt. (Forrás: Trombózisközpont)
Hozzászólás zárolva.