Ez is állhat az ismételt vetélés hátterében
Nem ritka, amikor a saját immunrendszerünk a felelős a mélyvénás trombózis kialakulásáért. Éppen ezért, ha valakinek az életében már többször is előfordult trombózis, ám genetikai mutációja nincs, érdemes ez irányba is kutakodnia. Most az antifoszfolipid-szindrómáról lesz szó.
A véralvadás igen bonyolult folyamat, amelyben a vérlemezkék mellett számos enzim, véralvadási faktor és fehérje vesz részt. Normál esetben a sérülés okozta nagyobb vérvesztést hivatott megakadályozni a véralvadás, ám előfordulhat, hogy a folyamatban zavar keletkezik, és a fokozott alvadás miatt vérrögök alakulnak ki. Ezek rossz esetben elzárhatják az erekben a véráramlás útját, esetleg a vérrel továbbhaladva életfontosságú szervekbe kerülhetnek, embóliához vezetve.
A trombózis hátterében számtalan ok meghúzódhat: befolyásolja többek között a testsúly, a mozgáshiány, hormonális kezelések, terhesség, hosszabb utazás, de más betegségek és genetikai hajlam is elősegítheti a vérrögök keletkezését. A betegségek közül általában a daganatos elváltozások, a visszérgyulladás és a pitvarfibrilláció vezet trombózishoz.
Ha fiatal nőknél ismételt vetélések történnek, akkor érdemes egyfajta autoimmun betegségre, az antifoszfolipid-szindrómára is gondolni.
Hogy mit is takar ez a betegség? Ahhoz először is tudni kell, hogy a véralvadásban fontos szerepet játszanak a döntően a vérlemezkékből származó foszfolipidek, mivel az alvadáshoz szükséges faktorokat térben közel hozzák egymáshoz. A szindróma esetén azonban a szervezet téves immunválasza miatt a foszfolipidek ellen úgynevezett antifoszfolipid nevű ellenanyagokat termel, amelyek a foszfolipidekkel együttesen a vérlemezkékhez kapcsolódnak, és fokozzák a vérrögök kialakulásának lehetőségét a vénás és az artériás oldalon egyaránt. Ennek következtében könnyebben felléphet mélyvénás trombózis, szívinfarktus, stroke, de akár a sorozatos vetélés és a koraszülések hátterében is ez állhat – mondja prof. Blaskó György,a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Fontos tudni, hogy az antifoszfolipid-szindróma lehet önálló kórkép is – ekkor elsődleges formájáról beszélünk –, ám előfordulhat, hogy egyéb betegségekhez kapcsolódik- ez a másodlagos forma. Tanulmányok szerint leggyakrabban szisztémás lupusszal, illetve már reumás vagy autoimmun betegségekkel társul. Elsődleges fajtája az esetek csupán 5 százalékában fordul elő, így célszerű felkutatni az állapot okait.
Ha valakinél már előfordult trombózis, akkor érdemes vérvizsgálattal kiszűrni a betegség fennállását – javasolja prof. Blaskó György. Amennyiben bebizonyosodott a diagnózis, úgy személyre szabott alvadásgátló kezelésre van szükség, kis molekulatömegű heparinnal (LMWH), amellyel megakadályozható a vérrögök természetellenes kialakulása. Ezt a bőr alá adott injekciót azonban a terhesség alatt naponta egyszer végig kapniuk kell a kismamának! (Forrás: Trombózisközpont)
Hozzászólás zárolva.