Visszeres a lábad? Sportolj! De nem mindegy, mit!

A visszeresség jellemzője, hogy a vénabillentyűk működése sérül, az erek veszítenek rugalmasságukból, illetve az izompumpa nem dolgozik megfelelően. Ezek hatására a vér pangani kezd, így az erek kitágulnak. Bár az állapot sokszor genetikai okokra vezethető vissza, ám gyakran a túlsúly és a mozgásszegény életmód okozza a panaszokat, amelyeket az ülő- és az állómunka csak tovább ront. Az érfal erősítése és a keringés javítása ezért kiemelt jelentőséggel bír a visszérkezelés terén – ezáltal megakadályozható a kitüremkedő, kanyargós erek megjelenése, illetve az állapot gyors romlása.

Mivel a visszértágulatokra megnövekedett vénás nyomás jellemző, ezért kerülendők az olyan sportok, amelyek jelentős fizikai terheléssel járnak. Éppen ezért a súlyzós, izomépítős edzésektől tartózkodjunk, vagy az edzést feltétlenül kompressziós harisnyában végezzük. Kutatások szerint az úszás, a sík terepen való séta, enyhébb kocogás és a kerékpározás a legelőnyösebbek, mivel mindhárom segít a vénás pangás megszűntetésében, az izompumpa fokozásában. Ez utóbbi főleg az úszás előnye, ráadásul ekkor a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a vízen való úszás kiiktatja a gravitáció okozta káros hatást, hozzájárulva ezzel a vénás visszaáramláshoz – mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Fokozatosan szoktassuk hozzá magunkat a testmozgáshoz. Semmiképp se hagyjuk ki a bemelegítést és a nyújtást! Emellett érdemes rendszeresen vénatornát is végeznie, a vér pangásának elkerülése érdekében!

A rendszeres mozgás, bár sokat segíthet a visszértágulatokon, de előrehaladott esetben komolyabb beavatkozásra van szükség. Hajszálerek kialakulása esetében a szkleroterápia jelenthet gyors segítséget, amelynek során egy vékony tű segítségével egy speciális oldatot fecskendeznek az adott érbe, így a benne lévő vér megalvad, majd kompressziós kezelés hatására a vénák falai összetapadnak, majd felszívódnak.

Ezekben az esetekben hatásos a szkleroterápia:
● 1–2 mm átmérőjű, sötétvöröstől a kékig terjedő színű, nyomásra nem teljesen elhalványodó úgynevezett seprűvénákat,
● 2–4 mm átmérőjű, kékes, sötétlilás színű értágulat, ami akár elő is domborodhat.

Kisebb visszértágulatokra a radiófrekvenciás kezelés nyújthat megoldást. A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, és a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek. A módszer csupán minimális fájdalommal jár, ráadásul kezelés után kompressziós harisnya viselésére sincs szükség, ezért akár nyári melegben is elvégezhető.

Előrehaladott esetben radiófrekvenciás műtétre van szükség, amelyet altatás és vágás nélkül végzünk, helyi érzéstelenítésben. Ez sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos visszérműtét és a beteg már a műtétet követő 3. napon munkába állhat. (Forrás: Trombózisközpont)