Már nem a sör a szegények itala

Lengyelek és magyarok vettek részt az egyetlen hazai biosört, az Alakort kifejlesztő projekt konzorciuma által végzett felmérésekben. A lengyelországi és hazai kiállításokon, fesztiválokon, több helyszínen és alkalommal kitöltött kérdőívek eredménye semmilyen szempontból sem reprezentatív, de az összességében ezernél is több résztvevő válaszainak statisztikájából érdekes tanulságokat vonhatunk.

A felmérés elsősorban saját használatra készült, az ősi alakor búzából főzött biosör fogadtatását, kilátásait vizsgálta – nyilatkozta a projektben résztvevő Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Nonprofit Kft. szakértője. Kanyó Zsolt hozzátette, tesztelték a résztvevők reakcióját a sört előállító projekt más fejlesztéseire, például a sör alapját adó gabonára is.

Az Alakor bemutatkozó kampányának állomásain többek között kiderült, a lengyelek egy főre jutó jövedelme átlagban alig haladja meg a magyarokét, de lazább összefüggést mutat az iskolázottsággal. A kérdőívet kitöltő lengyelek közül ugyanis több középfokú végzettségű tartozott a két felső jövedelemkategóriába. A kapott válaszok azt a sztereotípiát is cáfolni látszanak, hogy a sör a „szegények” itala. A sörfogyasztás gyakorisága a várakozásokkal ellentétben nem mutat szignifikáns összefüggést a jövedelmi viszonyokkal.

Jól korrelál ellentétben a fogyasztás az iskolai végzettséggel, legalábbis a hazai válaszadóknál. Eszerint minél képzettebb valaki, annál ritkábban iszik sört, ha magyar. Ugyanez az összefüggés Lengyelországban nem igaz, náluk a válaszadók 80 százaléka legalább hetente, de inkább gyakrabban gurít le egy pohárral vagy épp korsóval akkor is, ha elvégezte a főiskolát vagy egyetemet. Ott a középfokúak isznak ritkábban, legalábbis sört, míg a hazai középfokúak közül szinte mindenki iszik sört hetente egyszer. A felsőfokú végzettségű magyar válaszadók körében a havi 1-2 alkalom ugyanúgy a kitöltők 36 százalékát jellemzi, mint a heti, vagy heti többszöri fogyasztás. Alapfokú végzettséggel a fesztiválokon és kiállításokon mindkét nemzetiségből olyan kevesen töltötték ki a kérdőíveket, hogy róluk nem lehetett általános következtetéseket levonni.

Érdekes az összefüggés a vásárlási hely (szupermarket, internet, stb.) és a jövedelem vonatkozásában is. Itt több választ is meg lehetett jelölni és a kérdés kifejezetten biosörre vonatkozott, tehát minden más sörféleségre a következtetés csak korlátozottan igaz. Ez alapján a szupermarketek, mint feltételezett (bio)sörbeszerzési forrás inkább az alacsony és közepes jövedelműek körében kedveltek, míg minél jobb körülmények között él valaki, annál szívesebben megy bioboltba, például sört venni. A sörözők mindenütt nagyon népszerű beszerzési források, bár biosört nálunk inkább a gazdagabbak, míg a lengyeleknél főleg a középjövedelműek keresnének a csapszékekben. A webes áruházak sehol sem népszerűek biosörbeszerzési forrásként, bár a jobb módúak mindkét országban bátrabbak e tekintetben.