Minden negyedik magyar iskolás túlsúlyos

Pedig az élet első ezer napjának táplálása és az ekkor rögzülő táplálkozási szokások kiemelt szerepet játszanak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a diabétesz vagy az elhízás. Apró változtatásokkal (például kevésbé édesítik a teát vagy sütemény helyett gyümölcsös natúr joghurtot adnak desszertként) sokat tehetnek a szülők a tudatos táplálkozás alapjainak megteremtéséért. A megelőzés létfontosságú: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének felmérése szerint a 6-12 éves gyerekek 26,5%-a túlsúlyos vagy elhízott, az eddig jellemzően 30 év felettieket fenyegető 2-es típusú diabétesz pedig egyre gyakoribb az elhízott gyermekek körében.

Az 1-3 éves magyar gyermekek 65%-a nem kap a korosztályának megfelelő, kizárólag nekik készített ételt, hanem azt eszi, amit a család többi tagja, figyelmen kívül hagyva az ajánlott napi cukor- és sómennyiséget vagy a felnőttektől eltérő vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Ez fokozott problémát jelent a kiadós ünnepi ebédek idején.

„Könnyebb és az egészséges táplálkozáshoz jobban illeszkedő étel kerülhet az asztalra, ha rántás helyett habarva sűrítjük a fogásokat, és kevésbé lesz megterhelő a karácsonyi vacsora, ha csökkentjük az ételekhez adott zsiradék és cukor mennyiségét (a tejfölt például kefirre vagy natúr joghurtra cseréljük). A fehér helyett használhatunk teljes kiőrlésű lisztet, az olajos magvak közül mindig a sótlan változatot válasszuk, a vitaminokban és rostanyagban gazdag aszalt gyümölcsök esetén pedig ne feledjük, hogy a természetes cukortartalmuk is magas.” – tanácsolja Kubányi Jolán, az Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A magyar társadalom ötödik helyezett a súlyproblémával küzdő európai országok listáján

Az 1-3 évesek tápanyagbevitelét vizsgáló felmérésből az is kiderül, hogy az érintett gyerekek közel 70%-a naponta legalább két alkalommal kap hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszert, amely a mozgásszegény életmóddal társulva jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország sereghajtó az elhízással kapcsolatos nemzetközi listákon.

„Az ajánlott napi cukormennyiségbe a három év alattiak esetén is beleszámítanak a készételek, felvágottak, kenyérfélék és a lappangó cukorforrásnak tekinthető üdítők és teák. Gyakori hiba például, hogy a szülők nem figyelnek, mennyi hozzáadott cukrot tartalmaz az uzsonnára adott dobozos gyümölcslé vagy a tejalapú desszert. Már azzal sokat tehetnek gyermekük felnőttkori egészségéért, ha kész édesség helyett gyümölccsel és mézzel ízesített natúr joghurt vagy aszalt gyümölcsökkel sütött zabpelyhes keksz kerül az asztalra. A piacon közösen megkóstolt különleges gyümölcs vagy a pékségben kiválasztott sokmagvas péksütemény pedig akár egy ízlésformáló játék része is lehet.” – fejtette ki Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolájának alapító-elnöke.

„Az év végi mértéktelen csokoládé- és cukorfogyasztás nemcsak többlet kalóriát jelent, hanem akár székrekedést is okozhat (gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt), így több szempontból is érdemes mérteket tartani. Ha csokoládé kerül az ajándékok közé (szigorúan 3 éves kor felett), ügyeljünk, hogy magas, 70-80%-os kakaótartalmút, vagy tejcsokoládé esetén minél nagyobb tejtartalmút válasszunk. Az étbevonómasszából készült édességeket mindenképpen kerüljük, mert rendkívül magas a zsírtartalmuk.” – hangsúlyozza Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

Az élet első 1000 napja alatt, a későbbi elhízásra való hajlam szempontjából a fogantatástól számított első két év, meghatározó lehet, a felesleges kilók pedig nemcsak a szervezet normál működését veszélyeztetik, de az esetek 44%-ában az elhízás okozza a cukorbetegséget, és a kardiovaszkuláris betegségek negyedéért is felelős.

További részletes információkat és szakmai tanácsokat itt olvashatsz! Megéri!