Nyak – és gerincfájdalom kínoz? Nyugodjál már le…!

Dr. Arnold Dénes Arnoldot, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája arról beszél, hogyan függ össze a mentális állapot a nyak, a derék, valamint a hátfájdalmakkal.

Mik azok a stressz reakciók?

A mozgásszervi problémák jó része civilizációs ártalom, amely a mozgáshiányból, az ülő életmódból a helytelen tartásból és a mindennapi feszültségből ered. A pszichikai és/vagy fizikai eredetű stresszre az ember „stressz reakciókkal” válaszol. Ez olyan kémiai és hormonális változások összessége, amely mobilizálja a vészhelyzettel való megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Őseink életében ezeknek az élettani változásoknak főleg akkor volt szerepük, amikor védekezni, harcolni, vagy menekülni kellett.

Ma már inkább olyan helyzetekben van jelentőségük, amelyek feszültséget váltanak ki belőlünk, mert megítélésünk szerint veszélyeztetik testi és lelki jóllétüket. Ilyenkor felgyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás, kitágul a pupilla, megfeszülnek az izmok. A stresszre adott válaszreakció nagyon hasznos és szükséges az ember számára, hiszen fenyegetettség esetén, a szervezet ilyen módon mozgósítja tartalékait. Baj akkor van, ha ez a „készültségi állapot” nem szűnik meg a veszély elmúltával, hanem állandósul. Ebben az esetben a szervezet nem tud „kikapcsolni”, ami nagy megterhelést jelent a szív- és érrendszerünkre, az idegrendszerünkre és a mozgásszerveinkre is.

Vezető tünet a nyak, a váll – és a derékfájás

Ha a stressz huzamosabb ideig fennáll, a test folyamatosan veszélyt érzékel, az izmok tartósan megfeszülnek, amely kitűnő táptalaja különböző mozgásszervi elváltozásoknak. A hosszas izomfeszülés izomgörcsöt okoz, amelynek hatására könnyen kialakulhatnak izomcsomók, fájdalmas pontok (trigger pontok) melyek akár krónikus fájdalommal is járhatnak. Sajnos, ha hosszú ideig fennáll ez az állapot, az állandó feszülés miatt az izmok, inak, szalagok egyensúlyi állapota megbomlik, „beáll” a nyak, a vállöv, befeszül az ágyéki gerincszakasz.
„A hozzám fordulók jelentős része derék, nyak, illetve vállfájdalomtól szenved. Bár a tünet valós, nagyon gyakran előfordul, hogy a háttérben még sincs röntgenfelvétellel kimutatható elváltozás. Ilyenkor gondolni kell arra is, hogy a mozgásszervi bántalom pszichoszomatikus eredetű” – osztja meg tapasztalatait Dr. Arnold, fájdalomspecialista.

Mi segít a stressz okozta fájdalmon?

Átmenetileg a pszichés eredetű fájdalom csökkentésében segíthetnek a szájon át alkalmazható fájdalomcsillapítók és a patikában kapható izomlazító krémek. Tartós sikerre azonban – főleg ha a probléma már állandósult, – az aktív fájdalomcsillapítás alkalmazásával lehet számítani. Ez egy komplex mozgásszervi terápia, amely egy injekciós kúrából, valamint a mozgásfunkciókat visszaállító funkcionális gyógytornából áll. Ez a két kezelési mód már rövid időn belül gyorsan és hatékonyan megszűnteti az izomfeszülést, valamint az ehhez kapcsolódó fájdalmakat, és mozgáskorlátozottságot. Mivel az alkalmazott hatóanyag kombináció személyre szabott, nagyon jó eredményeket lehet elérni a tartós gyógyulásban. Nem kell attól sem tartani, hogy megterheli a szervezetet, hiszen szteroid-mentes és semmilyen egyéb kémiai összetevőt sem tartalmaz.
A maximális gyógyhatás elérése érdekében azonban életmódunkban is szükséges bizonyos változásokat bevezetni. Amennyire lehetséges, csökkentsük az életünkben a stresszt, alkalmazzunk masszázst, relaxáljunk. Mozogjunk legalább heti 2-3 alkalommal, gyakran nyújtsuk az érintett területet, nagyon jó hatású ilyen esetben a jóga és a pilates. Táplálkozzunk egészségesen, kerüljük a túlsúlyt, és ami nagyon fontos, szánjunk elegendő időt pihenésre, kikapcsolódásra is.

Forrás: Fájdalomközpont