Nyirok az oka?

Megdagadt, duzzadt végtagok, fájdalmas mozgás, megromlott életminőség. Sokan másra sem vágynak egy hosszú nap után, mint hogy hazaérjenek és feltegyék a lábukat. Ha rendszeresen megdagadnak a végtagjai, ne legyintsen, elképzelhető, hogy krónikus betegség áll a háttérben. Az esetek túlnyomó részében a vénák nem megfelelő működése miatt alakul ki és első jele a visszérbetegségnek. Előfordulhat azonban, hogy a nyirokerek fejlődési rendellenessége okozza, esetleg daganatos betegség járul hozzá. Magyarországon, a szakemberek becslése szerint az elsődleges, vagyis a veleszületett nyiroködéma gyakorisága a népességben 0,5-1%, a másodlagos, azaz szerzett nyiroködéma 2-5%-ban fordul elő, a kevert esetek gyakorisága 1-3 %. A nőket egyébként négyszer gyakrabban érinti ez a panasz.

– Ha rendszeresen tapasztalja valaki, hogy tartósan bedagad a keze, vagy a lába, mindenképp keressen fel egy szakembert, lehetőség szerint angiológust, vagy érsebészt, mert valószínűleg vénás vagy nyirokér betegség áll a háttérben – tanácsolta Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – A végtagok duzzanatát ugyanis leggyakrabban visszértágulat okozza, de a háttérben állhat korábbi trombózis, nyirokkeringési zavar is. Az okokat azonban azért is fontos megkeresni, mert előidézheti szív-, máj-, nőgyógyászati-, hasi és vesebetegség, daganatos betegség illetve anyagcserezavar is. –

Ödéma akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének az egyensúlya, a szövetekben pedig vizenyő szaporodik fel. Mindenképp szükséges foglalkozni a panaszokkal, hiszen idővel szövődményekhez vezethet, krónikus esetekben pedig bőrelváltozás, boka megkeményedés, fekély is kialakulhat.

– Az okok pontos feltárása alapos általános kivizsgálás mellett általában ultrahanggal, ritkán MR- vagy izotóp vizsgálattal történik. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha az érbetegségekkel foglalkozó belgyógyász vagy érsebész, illetve a gyógytornász vagy nyirokterapeuta közösen dolgozza ki a terápiát. Sikerrel alkalmazható a kompressziós kezelés, amikor például befáslizzuk az érintett területet, vagy egy rugalmas harisnyát visel a páciens. Ugyancsak gyakran javasoljuk a nyiroktornát, és a kézi-, illetve gépi nyirokmasszázst. Ezek esetében a szövetekre gyakorolt felfelé irányuló nyomással érjük el a nyirokfolyadék elvezetődését – tette hozzá az érsebész szakember.

Amennyiben a háttérben visszértágulat áll, csak a műtét segíthet. Ebben az esetben is számos lehetőség van: egyre népszerűbbek az úgynevezett modern visszérműtétek (lézeres, rádiófrekvenciás, ragasztásos műtét), amelyek során apró szúrásból, vékony katéterrel történik a tágult ér elzárása, nem vágják meg a bőrfelületet, elég a helyi érzéstelenítés, így rövidebb a gyógyulási időszak, illetve kisebb az esély szövődmények kialakulására is.

Miért épp a nyirokmasszázs? A köznyelv csak így ismeri, gyakran elhangzik azonban a drenázs kifejezés is ugyanebben a témában. Nagy előnye, hogy a kezeléskor a végtagban kialakult duzzanat okozta feszülés, fájdalom csökken, illetve megszűnik. Ugyancsak csökken a felhalmozódott salakanyagok mennyisége, javul a sejtek anyagcseréje, tápanyag- és oxigén ellátása.