Mi van, ha trombózist kapsz véralvadásgátló mellett?
A mélyvénás trombózis akut kezelése után nagy szerepe van a véralvadásgátló terápiának, ugyanis ekkor a hangsúly az ismételt trombózis prevencióján és a posttrombotikus szindróma elkerülésén van. Azonban olykor megesik, hogy a kezelés ellenére az illetőnél mégis kialakulnak vérrögök. Ennek okairól prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.
Trombózis utáni véralvadásgátlás
Mélyvénás trombózis után szakorvos által meghatározott ideig a beteg véralvadásgátló terápiában részesül, az probléma ismételt kialakulásának megelőzése céljából.
Az antikoagulánsok – azaz a véralvadásgátlók- ugyanis különböző utakon befolyásolják a véralvadás folyamatát. A kumarinok, vagyis a K-vitamin antagonisták, a véralvadást elősegítő K-vitamin hatását gátolják, a heparinok aktiválják a szervezet természetes alvadásgátló molekuláit (antithrombin III), miközben indirekt mód gátolják a vérrögök keletkezésében szerepet játszó anyagokét (Xa faktor, thrombin). Ezeken kívül az utóbbi években megjelentek az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), melyek az aktív alvadási faktorokat már közvetlenül gátolják.
– Fontos azonban tudnunk, hogy a legkorszerűbb szerek sem képesek 1 % alá vinni az újra kialakuló trombózis előfordulását, tehát teljes, 100% védelem nincs. Ennek oka, hogy még számos tényezőt nem ismerünk, amik trombózist okozhatnak, valamint vannak olyanok (pl. a NETs-nek nevezett fehérvérsejtekből származó faktor), amiket mostanában fedeztek fel, de erre a bevált alvadásgátlók nem hatnak. Emellett persze mindig figyelembe kell vennünk a végleg tönkrement vénabillentyűket, amikre új alvadék rakódhat rá. Ezek a fő okai annak, ha az antikoagulánsok szedése mellett új trombózis alakul ki. Mindezekkel még kapcsolatban lehet a betegek „gyógyszerszedési megbízhatóságának” alacsony mivolta (ez az un compliance), aminek a minimalizálása elsődleges feladat – mondja prof. Blaskó György.
Véralvadásgátlás mellett trombózis?
Az említett antikoagulánsok bevált terápiának bizonyulnak a trombózis-prevenció terén, ám ennek ellenére előfordulhat, hogy a páciensnél mégis kialakulnak életveszélyes vérrögök. Ennek okai a következők lehetnek:
- Nem megfelelő dózis, rossz, alacsony INR
A régebbi típusú készítményeknél rendszeres INR vizsgálat szükséges, melynek értéke a terápia során legtöbbször 2-3 közt az ideális. Az ennél alacsonyabb értéke azt jelzi, hogy még mindig fokozott a trombózis-készség, míg ha tartomány feletti, az a vérzéses szövődmények rizikóját növeli meg. Így rossz INR esetén mindenképp dózismódosítás – vagy más készítményre való áttérés- szükséges, hiszen ha így marad, akkor a terápia ellenére is kialakulhat újra trombózis.
- Túl korán hagyta abba a kezelést
– A véralvadásgátló terápiát előre meghatározott ideig szükséges alkalmazni, melynek során a kezelőorvos figyelembe veszi többek között az illető korát, egyéb betegségeit, esetleges trombofíliáját stb. Amennyiben a páciens önszántából hamarabb hagyja abba a terápiát, úgy ne csodálkozzon, ha újra kórházban találja magát – figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. – A poszttrombotikus szindróma tünetei a trombózis után 5-8 évvel is jelentkezhetnek, ezért nem tanácsoljuk az idő előtti elhagyást. Általános tapasztalat a magas rizikójú betegeknél, hogy akik életük legalább 80%át INR 2,5-3 körül töltenek,a szövődmény kialakulásának veszélye jelentősen csökken – teszi hozzá.
- Nem figyelt az étel- és a gyógyszer kölcsönhatásokra
A régebbi típusú véralvadásgátlóknál fokozottan kell ügyelni, a más gyógyszerek (és táplálékkiegészítők, gyógynövények) egyidejű szedésére és a táplálkozásra. A magas K-vitamintartalmú ételek nagy mennyiségű és változó mértékben való bevitele ugyanis jelentősen befolyásolhatja a készítmény hatékonyságát – ezért ha valaki az egyik nap 2, a másik nap pl. 10 narancsot eszik, annál fennáll a veszélye annak, hogy ismét vérrögök alakulnak ki.
- Néha minden igyekezet ellenére bekövetkezik
Sajnos előfordulhat, hogy a beteg minden utasítást betart, jó az INR is, mégis bekövetkezik a trombózis. Ekkor – ha a háttérben nincs daganat vagy egyéb trombózis-provokáló állapot-, úgy van, hogy ennek oka felderítetlen marad. A véralvadás folyamata igen bonyolult és több síkon mozog, valamint vannak még olyan területek, melyeket az orvostudomány még nem ismert, ezért előfordulhat, hogy a legnagyobb óvatosság ellenére is bekövetkezik a probléma – mondja prof. Blaskó György, aki hozzátette, hogy szerencsére ez az esetek csupán elhanyagolható százalékában fordul elő, és a legtöbbször kideríthető, miért is alakultak ki újból vérrögök.
(Forrás: Trombózisközpont)
Hozzászólás zárolva.