Mitől alakul ki az ödéma, és hogyan kezelhető?

Az ülés és a gyógyszerek is okozhatják

Ödéma, vagyis szövetközti vizenyő akkor alakul ki, ha felbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének egyensúlya, és emiatt a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel. A jelenség koncentrálódhat csak egyetlen testrészre, de érinthet több szervet vagy testrészt is. Nagyon gyakran olyan, enyhébbnek, vagy természetesnek nevezhető okok miatt jelenik meg, mint a túl hosszú ideig tartó ülés, a túl sok sós étel fogyasztása, a premenstruációs szindróma vagy a terhesség. Mindemellett mellékhatásként is előfordulhat a „vizesedés”, hiszen okozhatnak ilyen problémát a magas vérnyomás gyógyszerek, a szteroidok, az egyes gyulladáscsökkentők, ösztrogén-tartalmú szerek, és bizonyos cukorbetegség gyógyszerek is.

Számos olyan betegség is van, amelynek egyik tünete az ödémák megjelenése. Ilyen például a májcirrózis, a vesebetegség, a láb vénáinak gyengesége és a szívelégtelenség. Ez utóbbi egy súlyos állapot, amely miatt a szív nem képes elég vért pumpálni a testbe, amelynek így nem biztosított a megfelelő oxigén- és tápanyag ellátása. Magának a szívelégtelenségnek is számos oka lehet, amelyek jórészt inkább idős korban fordulnak elő, ezért a szívelégtelenség is jellemzően az idősebbek betegsége – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

De miért jelenik meg az ödéma?

Amikor a szervezet a szívelégtelenséggel találkozik, megpróbál tenni ellene. Ezért például adrenalin és noradrenalin hormont szabadít fel, amelyek növelik a pulzusszámot. Erre azért van szükség, mert a szív egyszeri pumpálásával csak kevesebb vért tud a szervezetbe juttatni, így az okos szervezet megpróbálja növelni a szívverések számát. Ezen kívül a vesék elkezdik visszatartani a sót és a vizet. Ez utóbbi növeli a keringő vér mennyiségét, vagyis némileg javítja a megromlott keringést, ugyanakkor terhet is ró a szívre.

A növekvő teljesítmény miatt egyre romló szívelégtelenség miatt pedig a felesleges folyadék kilép a keringés rendszeréből és összegyűlik az egyes testrészekben – vagyis kialakul az ödéma. Jellemzően először csak a bokák dagadnak be, később a lábszárak, súlyos esetben akár az egész láb.
Ez tehát már egy komoly jelzés arra vonatkozólag, hogy a szívnek segíteni kell, hiszen az ödémásodás később érintheti a belső szerveket, a tüdőt, a májat, a gyomor-és bélrendszert is.

Mit lehet tenni?

Elsősorban magát a szívelégtelenséget kell kezelni, így az általa okozott tünetek is enyhülnek. Pangásos szívelégtelenségben többnyire vízhajtókat adunk az ödéma csökkentésére és a magas vérnyomás kezelésére is – hangsúlyozza Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Ezen kívül sószegény diétát javaslunk a betegeknek és olyan ételek fogyasztását, amelyek vízhajtó hatással bírnak. Ilyen például a hagyma, a spárga, az ananász és a görögdinnye.
A legfontosabb teendő azonban önmagunk folyamatos megfigyelése, hiszen ha fáradtságot, szapora pulzust, nehézlégzést, gyors súlynövekedést, hasi duzzadást, illetve ödémásodást tapasztaltalunk, csak az orvosi ellátás, az EKG, a vérnyomás kontroll és a szívultrahang vizsgálat teszi lehetővé az esetlegesen háttérben álló szívelégtelenség kezelését, illetve az akár végzetes szövődmények megelőzését.

Forrás: Kardioközpont