Miért vitték le a vérnyomás értékeket?

14 év után nagy változás az irányelvekben

Jelentősen megváltozott a magas vérnyomás definíciójára és kezelésére vonatkozó irányelv az American Heart Association és az American College of Cardiology, a két legjelentősebb amerikai szakmai szervezet szerint. 14 éve ez az első jelentős változás az ajánlásokban.
Az új protokoll szerint már a 130/80-as vérnyomás is magasnak számít majd, szemben a világ többi részén még mindig érvényben lévő 140/90-es értékkel. A változtatás célja, hogy a még nem kirívóan magas vérnyomású, de már veszélyeztetett betegeket figyelmeztessék az orvosok a magas vérnyomás veszélyeire, és még azelőtt életmód változtatásra buzdítsák őket, hogy gyógyszeres kezelésre szorulnának.

Miért érinti ez jelentősebben az idősebbeket?

Elsősorban azért, mert ez azt jelenti, hogy a 65 éven felüliek háromnegyede eszerint magasvérnyomás-betegnek fog számítani. Sőt, a fiatalabbaknál is jelentősen változnak így az arányok:
– a 20-44 év közti férfiak 30 %-a, a nők 19 %-a kerül a magas vérnyomással élők kategóriájába,
– a 45-54 év közti férfiak 50 %-a, a nők 44 %-a,
– az 55-64 közt férfiak 70 %-a, a nők 63 %-a tekintendő ezután magasvérnyomás-betegnek.

Korábban a 65 éven aluliaknál a 140-es szisztolés (felső) értéktől számították a magas vérnyomást, az ennél idősebbeknél pedig a 150-től. A szakértők szerint ezzel a csökkentéssel, vagyis azzal, hogy az idősebbeknek is azokat a célértékeket jelölték ki, mint a fiatalabbaknak, jelentősen csökkenthető a 65 éven felülieknél a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség, illetve a szív-érrendszeri okok miatt bekövetkező halálozás kockázata. Legalábbis akkor, ha a betegek komolyan veszik az életmód változtatására vonatkozó javaslatokat.

Az alacsonyabb érték kisebb kockázatot jelent

Az amerikai National Institutes of Health elvégzett egy Systolic Blood Pressure Intervention Trial (SPRINT) nevű kutatást.  Ebben 50 éves és annál idősebb, magas vérnyomással élő személyeket vizsgáltak, akik legalább egy másik rizikófaktorral is rendelkeztek a szívbetegségek szempontjából. Az eredmények azt mutatták, hogy ha 120-as szisztolés értéket céloztak meg a kezeléssel, közel egyharmadával csökkent a szívinfarktus, szívelégtelenség, stroke és az akut koronária szindróma esélye. A kardiovaszkuláris ok miatt bekövetkező halálozási kockázat is negyedével lett kisebb, a 140-es szisztolés célértékhez képest. Hasonló eredményeket produkált a 75 éves és annál idősebbek vizsgálata is.

A vérnyomás beállítása idősebb embereknél összetett kérdés, hiszen a vérnyomás az idősödéssel gyakran emelkedik. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egy aktív, kiegyensúlyozott életmódot folytató 70-es egészségesebb és jobb értékeket produkál, mint egy inaktív, túlsúlyos, dohányzó 50-es. Éppen ezért talán az a legjobb megoldás, ha a célértékek meghatározását mindig az adott személy állapotához igazítjuk. Valójában csak a személyre szabott kezelés és a rendszeres kontroll hozhat valódi, tartós eredményt – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

A helyes életmód minden életkorban gyógyító hatású lehet

A magas vérnyomás nemcsak a megelőzhető halálozások vezető indoka, de kevésbé közismert, hogy az agyműködésre is kihatással van. A magas értékek növelik az agyi betegségek kialakulásának kockázatát, így a stroke-ét, az Alzheimer-betegségét, és a kognitív károsodásét – a nem kielégítő véráramlás miatt. Ezek a betegségek, állapotok pedig természetszerűleg hozzájárulnak az önállóság elvesztéséhez és akár az önellátási képtelenséghez. Vagyis a vérnyomásértékek csökkentése idősebb korban is kiemelten fontos a teljes testi-szellemi egészség szempontjából.

– Tisztában kell lenni azzal, hogy 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál – szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában – elsődlegesen életmódkezeléssel kell próbálkozni. Ennél magasabb vérnyomásnál is szükséges az életmódkezelés, de esetleg már a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt a célérték elérése nem sikerült, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és vagy szövődmények esetén – ismerteti dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. – Az életmódkezelés maga a mozgásterápiára és a táplálkozási iránymutatásra épül, és minden esetben személyre szabott. Az életmód orvoslás praxisában remek példákat láthatunk arra, hogy idősebb korban is látványos eredmények érhetők el a magas vérnyomás normalizálásában is.

Forrás: Budai Kardioközpont