Sportoljunk télen is biztonságosan!

Mint minden sport, így a síelés, korcsolyázás vagy a snowboardozás is számos veszélyforrást rejt magában.

– Egy esés ficamot, rándulást, de akár törést is okozhat, nem beszélve például egy váratlan ütközésről a sípályán. De ne hagyjuk, hogy mindez beárnyékolja az egészséges kikapcsolódást. Ha alaposan felkészülünk, körültekintők vagyunk, és megfelelően védjük a testünket kívül-belül, akkor a téli sportok a balesetek helyett az élményekről szólnak majd. Kezdőként biztosan nem ússzuk meg kék foltok, zúzódások nélkül a sportolást, de a célunk mindig a nagy sportsérülések elkerülése legyen, erre pedig szerencsére már nagyon sok eszköz, illetve módszer elérhető – mondta dr. Hidas Péter a Budai Egészségközpont sportsebész szakorvosa.

Hogyan előzhetjük meg a téli sportbaleseteket?

Mindig viseljünk védőfelszerelést! A fejet védő sisak ugyan csak a gyerekeknek kötelező, de felnőttként is megéri rá beruházni. Ha tudjuk magunkról, hogy gyakran elesünk, viseljünk párnázott térd-, könyök- és csuklóvédőt, főként korcsolyázásnál. A snowboard szerelmeseinek pedig a gerincvédő használata is ajánlott, ennél a sportnál ugyanis sérülhet a gerinc is.

Viseljünk speciálisan síeléshez és snowboardozáshoz kifejlesztett szemüveget. Szemünk mellett arcunkat is védi, lesikláskor nem a szemünket éri közvetlenül a hideg levegő, a napsütötte, vakítóan fehér sípályán pedig jobban is látunk vele.

Öltözzünk az időjárásnak megfelelően, hiszen a jó mókának számító szánkózást is elronthatja, ha fázunk. Célszerű téli sportokhoz kialakított, vízálló ruházatot választani, amely védelmet nyújt a hideg ellen, és elvezeti az izzadságot, így elkerülhetjük a megfázást.

A kesztyű nemcsak a hidegtől, de a jeges hó okozta sérülésektől is megóvja a kezünket.

Síelés és snowboardozás előtt melegítsünk be, hiszen mindkettő alaposan megdolgoztatja egész testünket. Sportolás után lazítsuk le izmainkat, nyújtsunk, így másnap is kellő lendülettel vethetjük bele magunkat a lejtő meghódításába. Hagyjunk időt az izmainknak a regenerálódásra. Az „apres-ski”, vagyis a síelést követő lazulás, wellness, szaunázás, esetleg masszázs hasznos lehet.

Mindig a tudásunknak és edzettségi szintünknek megfelelő pályát válasszuk. Ha már haladó szinten vagyunk, akkor se térjünk le a kijelölt szakaszról! Az ismeretlen terület számos veszélyforrást rejt magában!

Bármennyire is ügyesek vagyunk, előfordulhat, hogy elkerülhetetlen az esés. Próbáljunk meg a lágy részeken, illetve az oldalunkon landolni, guruljunk behúzott fejjel.

Ha fáradtnak érezzük magunkat, a csúszás helyett válasszuk inkább a sétát, pihenjünk, töltődjünk. Fáradtan ugyanis kevésbé tudunk koncentrálni, így nagyobb a baleset veszélye.

Ha nem sportolunk rendszeresen, és irodai ülőmunkát végzünk, hasznos lehet már néhány héttel, akár hónappal a síelés előtt felkeresni egy hozzáértő gyógytornászt, és néhány felkészítő, izomerősítő és a sérülésmegelőzés egyik legjobb módszerének számító ún. proprioceptív gyakorlatot megtanulnunk. Végezzük ezeket napi szinten 10-20 percig, ezzel ugyanis hozzájárulhatunk a komolyabb sérülések elkerüléséhez. Emellett izmaink jobban bírják majd a terhelést, később jelentkezik a fáradtság, az izomláz, így jobban élvezhetjük a síelést.

Mielőtt egy hétvégi síelésre, korcsolyázásra indulunk, mindenképp kössünk balesetbiztosítást, hisz könnyen előfordulhat, hogy önhibánkon kívül szenvedünk kórházi kezeléssel járó sérülést. Fejsérülés esetén azonnal forduljunk szakorvoshoz, még akkor is, ha kicsi volt a koppanás vagy sisak volt rajtunk. A fejsérülés súlyosabb következményei, mint például a belső vérzés ugyanis nem minden esetben jelentkeznek azonnal. Ha térdünk, vállunk vagy könyökünk sérül, és az ízület beduzzad, vagy még másnap is fáj, ne folytassuk a síelést. Ha nem is a helyszínen azonnal, de legkésőbb itthon keressünk fel szakorvost, hogy a nagyobb bajt megelőzzük. Addig a jegelés, pihentetés mindenképpen hasznos lehet.

(Forrás: Budai Egészségközpont)