Te zseni vagy, vagy analfabéta?

A magyarok jelentős része nem tekinti elégségesnek és kielégítőnek a pénzügyi tudását, több mint 10 százalékuk egyáltalán nem konyít a pénzügyekhez, és mindössze 1 százalék vallja magát pénzügyi zseninek – derül ki az Allianz Hungária Zrt. és a GfK Hungária Kft. közös kutatásának eredményeiből.

A pénzügyi ismeretek és tájékozódás alapján 3 csoportot különíthetünk el: minden hetedik személy tekinthető „pénzügyi szakértőnek”, mert az átlagnál jobban ért a pénzügyekhez (saját bevallása alapján), és rendszeresen tájékozódik is ezzel kapcsolatban. Közel hasonló arányban jelennek meg a „pénzügyi analfabéták”, akik nem értenek a pénzügyekhez, és nem is akarnak ezzel foglalkozni. A célcsoport nagy többsége „az átlagosan tájékozottak”, akik nem nagyon értenek a pénzügyekhez, de legalább alkalmanként tájékozódnak pénzügyi kérdésekről, termékekről. A nők és férfiak között nincs jelentős eltérés a pénzügyi ismereteik terén.

A magyarok jellemzően csak akkor tájékozódnak pénzügyi témában, ha konkrét kérdésük van, valamilyen problémával állnak szemben. Minden ötödik személy azonban rendszeresen keres információkat a pénzügyekről. Tízből 4 magyarnak nincs megtakarítása, döntően azért, mert minden jövedelmére szüksége van a megélhetéséhez. De a megtakarítás hiánya mögött rejlő okok között a pénzügyi analfabéták körében gyakoribb az a felfogás is, hogy „a mának élek”, vagy „inkább megveszem ma a drága holmit, mert lehet, hogy holnap elüt egy autó”.

Nem meglepő talán, hogy a megtakarítás nagyobb arányban jellemzi a pénzügyi szakértőket. A megtakarítás képzésének legfőbb célja a váratlan kiadásokra, valamint a nyugdíjas évekre való felkészülés – ez utóbbi cél, valamint a lakás- és autóvásárlás miatti takarékoskodás a pénzügyi szakértők körében jellemzőbb.

A legnépszerűbb megtakarítási formák: a betétek, az életbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár. A pénzügyi szakértők jellemzően több terméktípust használnak, gyakrabban vesznek igénybe adó-visszatérítést nyújtó termékeket, míg a pénzügyi analfabétákra jobban jellemző, hogy „otthon a befőttesüvegben” gyűjtik megtakarításaikat.

A pénzügyi szakértők jellemzően sokkal derűlátóbbak, és csaknem 20 százalékuk igyekszik maradéktalanul kiélvezni az életet, miközben a pénzügyi analfabétáknak csak 7 százalékáról mondható el ugyanez. A társaságért, társasági szórakozásért is inkább a pénzügyileg tájékozottak vannak oda, szívesen töltik idejüket a család és barátok társaságában. A kutatás alapján a rendezettség és a pénzügyi tájékozottság között is figyelhető meg kapcsolat: minél tágabb pénzügyi ismeretekkel rendelkezik valaki, annál inkább igényli a rendet maga körül. Míg a pénzügyi analfabéták alig több mint 20 százaléka, a pénzügyi szakértők közel fele szereti megtervezni a napjait, a jövőjét és az életét. A pénzügyi szakértőkre emellett jellemzőbb a kockázatvállalási hajlandóság, sokkal inkább ragaszkodnak az önállósághoz, egyedül hozzák meg döntéseiket, és véleményükre a környezetük is sokkal jobban ad. Vajon tájékozottságuk van hatással személyiségükre, vagy személyiségük vezette rá őket, hogy jobban elmélyüljenek a pénzügyek világában?