- Bár elsőre nem egyértelmű, de a zárt technológiáknak is van előnyük. Például az épület védelmet biztosítanak a madárinfluenza terjedése ellen. Hiszen bár a kifutót felülről és oldalról is sűrű szövésű madárhálóval lehet, és kell védeni, ez sem nyújt minden ellen gyógyírt. Azonban épületben tartott tyúkok esetében nem kell attól tartani, hogy a fertőzött vándormadarak a tojók közé piszkítanak például. Ugyanakkor zárt térben könnyebb a takarmány és az ivóvíz tisztaságának biztosítása is, hiszen azok biztosan nem szennyeződhetnek kívülről – részletezte Dr. Németh Csaba, élelmiszer-mérnök, c. egyetemi tanár.

Persze nem csak egészségtudatosságból vagy járványügyi megfontolásból hozzuk a döntéseinket. A fogyasztók többsége a 0-s és 1-es tojásokat tartja jobbnak, mivel ezeket etikusabbnak és természetközelibbnek gondolják. Sokan vélik úgy, hogy a szabadtartású tyúkok tojásai ízletesebbek és tápanyagban gazdagabbak a változatosabb étrend miatt. Az állatjóléti szempontok mellett a vegyi anyagoktól és antibiotikumoktól való mentesség is erősíti a bizalmat a bio termékek iránt. Ezzel szemben a ketreces tartást gyakran éri kritika az állatok korlátozott mozgástere és a stressz miatt.

- Sok etológus szerint a tyúkok, bármilyen meglepő, ketrecben akár komfortosabban is érezhetik magukat. Ennek fő oka, hogy az őserdők aljnövényzetében, ahonnan származnak, kis csoportokban éltek. Ehhez alakította őket évmilliók alatt az evolúció. Így például a közismert csipkelődési sorrend kialakítása sokkal egyszerűbb a ketrecen belüli kevesebb egyed számára, mint a szabadba engedett több ezres falka esetében – folytatta Dr. Németh Csaba, rávilágítva, néha a saját elképzeléseinket, igényeinket vetítjük a haszonállatokra.

Tehát a pecsétről megtudjuk milyen tartási módból származnak a tojások. Ez a jelölés külföldön is sok helyen segít a tájékozódásban, és a tojás származási országát is megmutatja. Ugyanis ez a kötelező jelölési rendszer az Európai Unió összes tagállamában egységesen be van vezetve. Emellett több, az EU-val szoros kereskedelmi kapcsolatban álló ország, például Svájc és Norvégia is alkalmazza ezt a logikát. A szabályozás célja az átláthatóság és a fogyasztók pontos tájékoztatása a teljes közösségi piacon.