A méhnyakrák nem minden nőt fenyeget. A kutatások szerint a genetikai öröklődésnek nincs szerepe a rák kialakulásában. Azonban a tizenéves korban elkezdett szexuális élet, és a partnerek nagy száma jelentősen befolyásolja a betegség kialakulását. Mindemellett növelheti a kockázatot a többszöri szülések általi méh-nyaksérülés, és a dohányzás is.

A legnagyobb probléma, hogy a méhnyakrák kezdeti stádiumában nem okoz tüneteket, ezért sok esetben már csak akkor fedezik fel, amikor az elhatalmasodik a szervezetben. Sajnos a legtöbb nő csak akkor fordul orvoshoz, ha nőgyógyászati panaszai vannak, és azokat is múló problémáknak kezelik. Az első tünetek közé tartozik a nőgyógyászati vérzés, az abnormális váladék megjelenése, alhasi panaszok, vizelet- és székletürítési panaszok.

Ha megsérül a méhszáj nyálkahártyája, akkor méhszájseb alakulhat ki. A méhszájseb önmagában teljesen ártalmatlan, rendszerint fájdalmatlan, gyorsan gyógyítható rendellenesség. Azonban ha, elhanyagoljuk, fennáll a lehetősége, hogy tumoros elváltozássá alakul át.

A diagnosztizált méhnyakrák kezelésében a műtéti beavatkozás és a sugárkezelés a legmeghatározóbb. Gyógyszeres kemoterápia áttétek esetén vagy kiújuló daganatoknál jön szóba. A felgyógyulásnak, s az öt éves túlélésnek az esélye annál nagyobb, minél hamarabb felfedezik a daganatot. Amennyiben még az úgynevezett "nulladik" stádiumban észlelik a készülő elváltozást, a gyógyulási esély csaknem százszázalékos.

Legtöbben azért nem mennek el orvoshoz, mert kevés idejük van. Ugyan maga a méhnyak vizsgálata mindössze néhány percet vesz igénybe, de amíg sorra kerülünk a váró terembe több óra is eltelhet... Azonban, ha az életükről és az egészségünkről van szó, megéri az a pár óra várakozás! Menjünk el szűrővizsgálatokra, lehetőleg félévente. Bármilyen problémánk van, ne hanyagoljuk el, mert komoly következményei lehetnek!