Az ENSZ egészségügyi szerve szerint az AIDS és további 38 betegség, amelyek még ismeretlenek voltak az előző generációk számára, most a jelenlegi populációt veszélyeztetik. Bár a tudomány fejlődésével egyre többet tudhatunk meg a betegségekről, és ezáltal újabbakat fedezhetünk fel, Dr. Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet járványügyi szakértője szerint az emberi viselkedésben beállt változások okolhatók egyes új betegségek megjelenéséért.
"Életvitelünk folyamatosan változik, ami kihat az egész civilizációnkra" - magyarázza Dr. Ryan. "A természettel való kapcsolatunk, a szociális és szexuális szokásaink megváltoztak, ez pedig módosította kapcsolatunkat a mikrobiális világgal. Ennek eredményeként jöhettek létre és terjedhettek el az új betegségek." - mondta a szakember.
A XIX. században a tudósok rengeteg új kórokozót fedeztek fel, többek között az anthraxot, a staphylococcust, a tuberkolózist és a tetanuszt okozó baktériumokat. Az 1970-es és 80-as években a kutatók már nemcsak a régi betegségek okozóit, hanem egyenesen új betegségeket fedeztek fel: Amerika külvárosaiban megjelentek a kiütéssel és lázzal járó új gyermekbetegségek, a felnőtteknél, pedig a kevéssé átfőtt hús fogyasztásával járó máj- és vesebetegségek.
A WHO igazgatója, Dr. Margaret Chan szerint az egyik legnagyobb veszélyt a madárinfluenza jelenti, amelynek kialakulásáért és elterjedéséért csak a rendkívül intenzív és nagyüzemi baromfitenyésztés okolható. "Egyáltalán nem meglepő, hogy a legtöbb járvány az állatvilágból indul" - nyilatkozta Chan. Állítása szerint a 39 legújabb betegség nagy része - többek között az Ebola, a SARS és a madárinfluenza - állatoktól származik.
Forrás: www.medipress.hu
