A flow angol szó eredetileg áramlást, áradatot, hömpölygést, folyást jelent, ám nagyon jól érzékelteti a pszichológia által megragadni kívánt hangulatot is: a flow-élmény egy tevékenységbe való teljes belefeledkezést, önmagunk átadását jelenti.

Amikor minden könnyűnek, egyszerűnek tűnik; úgy érezzük, a legjobbat nyújtunk és uraljuk a helyzetet, akkor sikerült megtapasztalnunk az optimális élményt, a "flow"-t. Nem kell ehhez világrengető cselekedeteket végrehajtanunk: akár egy új munkahelyi feladat elvégzésekor, vagy sikeres vizsgahelyzetben is részesei lehetünk "a szellemi gyönyörnek", a legtöbb esélyük a flow megtapasztalására mégis az alkotó tevékenységet folytató, művészi teljesítményt  nyújtó embereknek van.

A flow elméletét egy magyar pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály dolgozta ki. A kutató nem kevesebbre vállalkozott, minthogy megtalálja a választ az emberiség örök kérdésére: mi a boldogság titka?

A modern életben az emberek legfontosabb törekvése önmaguk kiteljesítése, mindennapjaik jelentős részét az alkotó jellegű munka teszi ki, így nem meglepő, hogy a legfontosabb örömérzet is ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódik.

Az élmény azonban nem csupán a felnőttek számára adatott meg: egy felmérés szerint a serdülők nagy része is átélte már a flow-t. A lányok közül a legtöbben családi, míg a fiúk inkább baráti körben lettek részesei az optimális élménynek, a legkevésbé azonban mindkét nem szerint az iskolai közeg alkalmas az áramlás megtapasztalásához.

És hogy hogyan lehetünk mi is részesei a flow-nak? A legfontosabb, hogy a feladat újszerű legyen, de semmiképpen se állítsunk magunk elé nehéz, teljesíthetetlen követelményeket.

A drogok nélküli, mindenféle káros hatásoktól mentes, személyiségformáló hatású szárnyaláshoz csupán kezdeményezőkészségünkre és kreativitásunkra van szükség. Táncosok, zenészek, színészek, sportolók előnyben - érdemes tehát példájukat követni.