A dohányzás a tüdőrákok 85 százalékáért felelős, és az újonnan felfedezett esetek fele a már leszokott, volt dohányosokat érinti.

A Wan L. Lam és Stephen Lam vezette kanadai rákkutatócsoport mintát vett 24 dohányzó, korábban dohányzó illetve soha nem dohányzó ember tüdejéből. A minták génkifejeződését elemezve létrehoztak egy adatbázist, mely segít megérteni a dohányosok génműködésének mintázatát.

Csupán a gének egyötöde van egy adott időben aktivált (bekapcsolt) állapotban, de környezeti hatások, mint például a dohányzás is, képes megváltoztatni a gének aktiválódását. A kutatók szerint bizonyos változások visszafordíthatóak voltak a dohányzás abbahagyásával, míg mások nem. A visszaállítható gének a méregtelenítésért, a DNS építőelemeinek anyagcseréjéért és nyák termelésért voltak felelősek.

A DNS hibáinak kijavításáért és a tüdőrák elleni védelemért felelős géneket azonban örökre károsította a dohányzás. A kutatók felfedeztek pár olyan gént is, amit korábban nem hoztak a dohányzással összefüggésbe, de most igazolódott, hogy aktiválódnak a dohányzás hatására. Az egyik ilyen a CABYR nevű gén, mely egyébként a spermiumok úszását segíti, összefüggésbe hozható az agydaganatokkal és bizonyos sejtek csillóinak mozgásáért felelős.

A csoport vizsgálta a légutak helyreállításáért és regenerálódásáért felelős géneket is. Az ebbe a csoportba tartozó gének a leszokásra adott reakciójuk alapján három kategóriába sorolhatók: visszafordítható (TFF3 - a nyák szerkezeti összetevőiért felelős, CABYR - a hörgők csillóinak mozgásáért felelős), részlegesen visszafordítható (MUC5AC nyák összetételét szabályozza) és visszafordíthatatlan (GSK3B gyulladás szabályozásában vesz részt). A kutatók az eredményeket új alanyokon végzett második vizsgálatsorozattal megerősítették.

"Azok a gének, melyek aktivitása nem áll vissza a normál szintre a dohányzás abbahagyása után, segíthetnek annak felderítésében, hogy miért fogékonyabbak a korábban dohányzók a tüdőrákra nem dohányzó társaiknál" - nyilatkozta az eredményeket bemutató tanulmány első szerzője, Raj Chari. A tanulmány eddig a legnagyobb emberi génkifejeződés sorozatvizsgálatán alapuló kutatás, mely későbbi kutatásokhoz is hatalmas génkönyvtárat biztosított

Forrás: www.medipress.hu