R. Roland édesanyja gyermekével együtt a nevelőszülőnél élt, a kisfiú 3 hónapos volt, amikor az anya először elhagyta őt. Hosszabb időre ismeretlen helyre távozott, majd speciális gyermekotthonba került. Mikor nagykorúvá vált, véglegesen elköltözött és élettársi kapcsolatot létesített. Az anya szülői felügyeleti jogát megszüntető bírói ítélet - amely több mint egy évvel az anya nagykorúvá válását követően született - indoklása szerint gyermekével semmilyen kapcsolatot nem tartott. A szülői felügyeleti jogot rendkívül ritkán vonja meg a bíróság, statisztikáink szerint évente országosan kb. 50 esetben.
A konkrét ügyben a nevelőszülő azt vallotta, hogy az anya - annak ellenére, hogy a közelükben lakott - gyermekét soha nem látogatta, nem érdeklődött felőle. Ezt az állítását megváltoztatta, amikor az örökbefogadási eljárás megindult. Ennek következtében a sajtó többször is beszámolt a szoros anya-gyermek kapcsolatról, amely a valóságban soha nem létezett. A nevelőszülő feladata lett volna, hogy segítse a nagyon fiatal és tapasztalatlan anyát abban, hogy gyermekével megfelelő kapcsolatot alakítson ki, azonban a kisfiú, amint megtanult beszélni, a nevelőszülőt szólította anyának, amikor az édesanyja előkerült, őt pedig a keresztnevén. Érthető, hogy a nevelőszülők a náluk elhelyezett gyermeket megszeretik, ám csak addig nevelhetik a gyermeket, amíg szüleihez haza nem kerülhet, vagy - ha erre nincs mód és örökbeadhatóvá válik - míg örökbe nem fogadják.
Minden tartós nevelt gyermek sorsának végleges rendezését az örökbefogadás jelenti, ezáltal biztosítható az, hogy teljes családban nőjön fel. A jogilag tartós nevelt, hatéves R. Roland örökbeadható volt. Az örökbefogadása iránti intézkedések 2007. januárban megkezdődtek, és azt követően, hogy Magyarországon nem találtunk számára családot, 2007. júliusban a külföldre örökbeadható gyermekek nyilvántartásába került. Az érvényben lévő jogszabály alapján a szülő az örökbefogadás tényéről értesítést nem kaphat.
Arról tudunk beszámolni, hogy R. Roland a hozzá külföldről érkezett családot nagyon megszerette. A gyermek az örökbefogadás engedélyezése előtt harminc nap gondozási időt töltött az örökbefogadó szülőkkel, amely idő alatt az örökbefogadói sokat foglakoztak vele, így rendkívül sokat fejlődött. A gondozási idő végén a gyámhivatalban örömmel mesélte, hogy külföldre utazik szüleivel, várja, hogy találkozzon unokatestvéreivel, szívesen tanul az örökbefogadó szülők nyelvén.
Az elképzelhetetlen, hogy egy gyermeket az általa nem elfogadott személyek örökbe fogadjanak.
Összességében az eljárás teljesen jogszerű volt és a gyermek érdekét szolgálta. A minisztérium honlapján (www.szmm.gov.hu) részletes tájékoztató található a hazai és a külföldi örökbefogadás menetéről.
