A fej és a nyak számos területének daganatai tartoznak ebbe a gyűjtőcsoportba (az agydaganatok nem). A fej és a nyak területei a következők:
- szájüreg: az ajkak, fogak és fogíny, a nyelv és a nyelv alatti szájfenék területe, az ajkak belső borítása, a pofa nyálkahártyája, a kemény- és a lágyszájpad, illetve a bölcsességfog mögötti kicsiny terület
- szájgarat (oropharynx): a nyelv hátulsó egyharmada, a garat hátulsó fala és a szájpadi mandulák (amelyeket gyakran valójában helytelenül garatmandulának hívunk)
- orrgarat (nasopharynx): az orr mögötti terület
- algarat (hypopharynx ): a garat alsó része
- gége: a nyak elülső részén található hangképző szerv, jellegzetessége az elsősorban férfiakon látható ádámcsutka; a gégén belül a daganat a glottiszban (a hangszalagok szintjében), a szupraglottiszban (a hangszalagok szintje fölött) vagy a szubglottiszban (a hangszalagok szintje).
Mi hajlamosít a daganatok kialakulására
A pontos ok ismeretlen, de a dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező: a szájüregi daganatos és a gégerákos betegek 75-80 százaléka dohányos. Az alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező.
Azok körében, akik egyiedjűleg dohányosok és alkoholisták is, 6-15-ször gyakoribb a szájüregi rákok előfordulása, mint azoknál, akik "csupán" az egyik káros szenvedély rabjai. Ritkán, a szájnyálkahártya rossz szájhigiénia, vagy nem megfelelően illeszkedő protézis miatti irritációja is vezethet szájüregi daganatok kialakulásához.
Azbeszt- vagy nikkelpor növeli a gégerákok előfordulási valószínűségét. Az ajak daganata (mint a bőrrák is) kialakulhat a túlzott napfény expozíció miatt is. Délkelet-Ázsia országaiban (elsőrorban Indiában és Srí Lankában) a bételdió rágása szájüregi és ajakdaganatokat okoz.
Orrüregi rákok bútorgyártókban gyakoribbak, valószínűleg a fűrészpor belélegzése miatt. Egyes vírusok (az Epstein-Barr vírus) az orrgarat daganatára hajlamosítanak.
A szájüregi daganatok és a gégerákok kialakulási esélye korral nő. A betegség általában 40 éves kor felett jelentkezik, leggyakrabban 60 éves kor körül. A szájüregi daganatok férfiaknál kétszer olyan gyakoriak, mint nőknél, a gégerákok pedig négyszer gyakrabban fordulnak elő férfiakban, mint nőkben.
Milyen tünetek utalhatnak a daganatra?
A fej-nyak területének daganatai sokszor jól láthatóak, vagy érezhetőek, maga a beteg is felismerheti őket. A fej-nyak daganatai a légutak és a tápcsatorna kezdeti szakaszait érintve légzési és táplálkozási nehézségekhez vezethetnek, fokozatosan kialakuló nehézlégzéshez és nyelési fájdalomhoz vagy félrenyeléshez.
Fontos, hogy a nyálkahártyán megjelenő duzzanat, fehéres folt, fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, fülbe sugárzó nyelési fájdalom, rekedtség, fájdalmatlan nyaki csomó megjelenése gyanút keltsen, és haladéktalanul forduljunk orvoshoz, jelentkezzünk elsősorban fül-orr-gégész, illetve szájsebész szakrendelésen.
A fej-nyak daganatok esetében - csakúgy, mint valamennyi daganatnál - a korai diagnózis életmentő. A korai felismerés és megfelelő kezelés esetén ugyanis teljes gyógyulás várható. A gyakorlatban sajnos a fej-nyaki daganatok túlélési esélye statisztikailag nagyon csekély.
Szájüregi vagy szájgarati daganatoknak a nyálkahártyán megjelenő duzzanat vagy fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, nyelési fájdalom vagy félrenyelés, fülbe sugárzó nyelési fájdalom a fő tünetei.
Orrgarati vagy orrmelléküregi daganat gyakori tünete a vezetéses típusú nagyothallás, a kettős látás, a szemgolyók aszimmetriája, orrdugulás, gyakori orrvérzés, arcduzzanat, fejfájás, a felső fogsor fogainak meglazulása és az arcon érzészavar megjelenése.
Gége és algarat. A hangszalagok szintje fölött elhelyezkedő (szupraglottikus) gégedaganatok és az algarat daganatainak korai tünetei a gombócérzés, torokfájás, fülfájás, amelyekhez később a rekedtség, nyelészavar és légszomj társul. A hangszalagok szintjében kialakuló (glottikus) gégerák korán rekedtséget okoz.
A hangszalagok szintje alatt elhelyezkedő (szubglottikus) daganat csak jóval később okoz rekedtséget, emiatt sajnos gyakran későn ismerhető fel. A fenti tünetek jelentkezésekor haladéktalanul fül-orr-gégészeti, illetve szájsebészeti szakrendelőben kell jelentkeznünk.
Milyen vizsgálatokra számíthat?