A GfK Hungária Étkezési szokások felmérésének 2007. évi adatai szerint a fogyasztók első és legfontosabb élelmiszerekkel szembeni elvárása a jó minőség. Kortól és nemtől függetlenül fontos továbbá a kiszemelt áruféleségek megfelelő ár-érték aránya, és a frissességet a szállítási idő lerövidülése révén biztosító hazai eredet. A mesterséges adalékanyagok, az egészségre ártalmasnak tartott magas zsír- és kalóriatartalom kiküszöbölésére a hölgyek a férfiakkal szemben nagyobb figyelmet fordítanak.

A GfK Hungária Piackutató Intézet kétévente készíti el Étkezési Szokások felmérését, melyben a kutatók - egyebek mellett - azt is megvizsgálják, milyen szempontokat mérlegelnek a magyar vásárlók az egyes üzletekben élelmiszervásárlás során. E szempontrendszer ismerete alapvető fontossággal bírhat az élelmiszergyártók és -forgalmazók, de a fogyasztóvédők számára is.

A legfrissebb, 2007. évi felmérés eredményei szerint a magyar fogyasztók számára élelmiszervásárláskor legfőbb kritérium a kiszemelt áru jó minősége. A kutatók által felsorolt összességében 14 szempont fontosságát - az iskolai osztályzáshoz hasonlóan - 1 és 5 közötti skálán értékelhették a megkérdezettek, ahol az osztályzatok két végpontja az "egyáltalán nem fontos" és a "nagyon fontos" követelményt adta. E tekintetben számottevő változás nem volt tapasztalható, hiszen a megfelelő minőséggel kapcsolatos elvárás két évvel ezelőtt, 2005-ben is a legfontosabbnak bizonyult.

A fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy az üzletek polcain sorakozó termékek minőségében jelentős különbségek adódhatnak. Fontos kiemelni, hogy a megkérdezettek - kortól és nemtől függetlenül - manapság már nem feltétlenül az olcsóságot részesítik előnyben, sokkal fontosabb kritérium számukra - a két évvel ezelőttiekhez hasonlóan - az, hogy a megvásárolni kívánt élelmiszer ára és minősége összhangban legyen, azaz, hogy a termék "megérje az árát".

A hazai vásárlók - a férfiak és nők egyaránt és azonos mértékben - figyelnek az áruk eredetére is: a kutatási eredmények szerint élelmiszervásárláskor a korábbiaknál tudatosabban keresik a magyar eredetű áruféleségeket. Ennek oka részben az lehet, hogy vélhetően a rövidebb szállítási időnek köszönhetően az élelmiszer frissebb marad, illetve az elmúlt időben megfigyelhetünk egyfajta tudatosodó vásárlói szemléletet, amely előnyben részesíti a hazai gazdaság termékeit. A kiszemelt élelmiszer külföldi eredetének fontossága közel "gyenge osztályzatot" kapott.

Az egészségtudatosság jegyében közel azonos mértékben tartják szem előtt honfitársaink azt, hogy a megvásárolt élelmiszer "tartósítószer nélküli legyen", "mesterséges ízesítőanyagok nélküli legyen" és "mesterséges színezék nélküli legyen". Az alacsony zsírtartalom, alacsony kalóriatartalom  és az alacsony szénhidrát-tartalom  ugyanakkor a kevésbé fontos szempontok közé sorolódott. Mi több, mindhárom utóbb említett szempont jelentősége csökkent a két évvel ezelőttiekhez képest, ezekre a kritériumokra tehát kevesebben figyelnek oda. Megállapítható ugyanakkor, hogy ez a hat szempont az, amely a nemek szerint leginkább megosztja a válaszadókat - az alakjukkal, megjelenésükkel talán többet foglalkozó hölgyek részéről ezek a kritériumok lényegesen nagyobb odafigyelésre számíthatnak, mint a férfiak oldaláról.

Az, hogy egy termék bio minőségű legyen, szintén nagyobb arányban a nők elvárása, de az ő részükről is a fontossági sorrend hátulsó traktusába szorult ez a szempont

Az élelmiszerek külső megjelenési formája, így a csomagolás vonzósága - fontosság szempontjából annak környezetbarátsága mögé szorult: míg a környezetet nem károsító csomagolás a fontossági listán 3,1-es átlagot ért el, addig a vonzóság csupán 2,6 pontot kapott.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte.