Eddig alig akadt dolgom olyan nagyszülővel, aki vasszigorral tartotta volna kordában kisunokáját. A nagyinál, papánál mindent szabad, sőt! Megtanulhat olyan fogásokat, kifejezéseket, amit otthon sosem sajátíthatna el.

Kezdjük az elején. Az unokahúgom két hetet húzott le nagyszüleinél vidéken, s "fejlődésének" szemtanúja lehettem én is. Mivel a hölgyemény éppen masszívan a dackorszakát éli, mi mást is taníthatna neki a nagypapája, mint a "nem" szó cifrázásait. Mind verbálisan, mind egyéb testi mozdulatokkal kísérve.

E.T., azaz az Elszánt Tanítómester, alias nagypapa kitartóan oktatott. Az első hét végén az unoka a "nem" szót már duplázva mondta, s rázta hozzá a fejét, bármit is kértünk tőle- mert így tanította nagypapa.

A második hétvégére a papa elérte nála azt is, hogy jobb kezét felemelve mutatóujjával hadonászik is hozzá kioktatóan. Édesanyja legnagyobb megnyugvására lányának már nem volt lehetősége megtanulni a nagypapa következő trükkjét: a "nem" szó helyett mondja azt, hogy "fityisz" és közben mutasson fügét...

A szókincs és kézmozdulatok fejlesztése mellett persze töménytelen mennyiségű Túró Rudi is került a gyerekbe, mert hát hadd egye, ha azt szereti- ilyen a  nagyszülői mentalitás.

Megesett az is, hogy családomban egy másik unokát a nyaralás erejéig szintén a nagymamához adtak le megőrzésre, s a szabadelvű nagyi- mondván, hogy milyen kényelmetlen és macerás a derékig érő hosszú haj kisunokájának - a szülők távollétében egy lábas és egy éles olló segítségével véget vetett aggodalmainak. A hazatérő szülők pedig majd' szívrohamot kaptak helyben, meglátva rövidre nyírt hajú csemetéjüket.

Mástól azt a történetet hallottam, hogy az unoka hazatért a nagyszülőktől és furcsa szokásokat vett fel. Egy alkalommal például a szódásüvegből spriccelte szájába a szódát. Mindeni értetlenül állt az eset előtt, ilyet otthon senki nem csinál. Óvatosan megkérdezték, hogy ezt hol és kitől látta. Hát, persze, hogy a nagypapa tanította: így spórolnak egy mosogatást a nagyinak is...

Nem kell burokban tartani a gyerekeket. A nagyszülők elvileg felneveltek már legalább egy gyereket. Valószínű más mentalitással és életszemlélettel állnak a gyerekneveléshez, de egy új világot mutatnak az unokának.

Nagy a felelősségük unokájukra nézve. Átadnak régebbi tradíciókat, mesélnek azokról az időkről, amikor ők voltak fiatalok. Olyan mondókákat tanítanak a gyerekeknek, amiket az óvodában biztosan nem hallanak. Kiszakadnak az óvó szülői burokból. És persze nagyszerű a málnaszörpjük és az almás rétesük is...