A napszúrást - mint neve is mutatja - tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon való tartózkodás okozza. Ilyenkor a napsütés melegítő hatása, a levegő felmelegedése miatt a szervezetben pozitív hőmérleg alakul ki, mely káros folyamatokat indít el a szervezetben.
Ehhez járul hozzá a fedetlen fejet érő napsütés direkt hatása, ami által a fej hőmérséklete jóval meghaladja a test hőmérsékletét. A megnövekedett hőmérséklet következménye a koponyaűri nyomás fokozódása és az agyhártya izgalma - ezen jelenségek felelősek a klasszikus tünetek megjelenéséért.
A napszúrást - mint neve is mutatja - tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon való tartózkodás okozza. Ilyenkor a napsütés melegítő hatása, a levegő felmelegedése miatt a szervezetben pozitív hőmérleg alakul ki, mely káros folyamatokat indít el a szervezetben.
Ehhez járul hozzá a fedetlen fejet érő napsütés direkt hatása, ami által a fej hőmérséklete jóval meghaladja a test hőmérsékletét. A megnövekedett hőmérséklet következménye a koponyaűri nyomás fokozódása és az agyhártya izgalma - ezen jelenségek felelősek a klasszikus tünetek megjelenéséért.
A napszúrás az egészséges embereknél is előfordulhat, ám egyes alapbetegségek és kóros állapotok nagyban hajlamosítanak kialakulására. A fokozott felmelegedésre hajlamosít az idős életkor, a túlöltözés, a folyadékpótlás nem kellő mértékű biztosítása, a fizikai megterhelés.
Számos alapbetegség (pl. egyes pszichiátriai problémák, magas vérnyomás, generalizált érelmeszesedés) hajlamosít a napszúrás kifejlődésére, csakúgy, mint az egyéb hőártalmak esetében. Több gyógyszer is rontja a hőtoleranciát (a pszichiátriában alkalmazott antipszichotikus szerek is ilyenek). Egyéni adottságok is befolyásolják a napszúrás kialakulására való hajlamot.
Melyek a napszúrás legjellemzőbb tünetei?
Sokan elfelejtik, hogy egy ködös, felhős napon is le lehet égni. Az ultraibolya sugárzás körülbelül 90 százaléka átjut a felhőkön. Az ultraibolya sugárzás visszatükröződik a hóról, a jégről, a homokról, a vízről, így ezek is ugyan olyan súlyosan le tudják égetni a bőrt, mint a napfény.
Az enyhe panaszok fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger esetleg formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40 fok is lehet).
A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. Csecsemők esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A csecsemő enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál.
Mit tegyünk napszúrás esetén?
A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot - lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt!
Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.
Súlyos esetben a fenti teendőkön túl mindenképpen a mentők vagy orvos értesítése szükséges, mivel a beteg intézeti megfigyelést igényel! Csecsemőket minden esetben lásson orvos!
Hogyan lehet megelőzni a napszúrást?
A napszúrás megelőzésével kapcsolatban legfontosabb, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjunk a tűző napon! A kisgyermekeket, csecsemőket soha ne tegyük ki a direkt napfényre, játék közben viseljenek fehér (de legalább világos) kalapot és gyakran kínáljuk őket folyadékkal!
Erős nyári napsütés esetén soha ne tartózkodjanak hosszabb ideig az autóban, utazáskor mindenképpen rögzítsünk az ablakokra árnyékoló alkalmatosságot!
Forrás: www.webbeteg.hu
