"Ennek a vizsgálatnak a nyomán elindulhatunk, hogy megértsük a női meddőség okait" - mondta Dr. Diego Castillon, patológus professzor, a Genetics folyóiratban megjelent közlemény egyik fő szerzője. "Segítségével megismertük a lehetséges géneket. Korábban azt sem tudtuk merre vizsgálódjunk. A vizsgálatokat egereken végeztük, de molekuláris szinten a petefészek működése nagyon hasonló egérben és emberben" - magyarázta Dr. Castillon.

"A további kutatások eredményeképpen lehetővé válhat, hogy a klinikusok meghatároztathassák, hogy egy meddő nőnél a problémáért melyik gén a felelős, így ehhez igazíthatják a kezelést" - tette hozzá a szakember, aki a meddőségnek és egyéb nőgyógyászati betegségeknek a specialistája.

Körülbelül a nők 13 százaléka meddő, leggyakrabban a petefészek helytelen működése miatt. A kutatók sok esetben genetikai okokat sejtenek a háttérben. Az emlősökben a petefészkek születés után egy olyan fejlődési fázison mennek át, melynek során a petesejtek félig megérnek és az úgynevezett elsődleges follikulusba (tüsző) beágyazódva raktározódnak. A későbbi fejlődés során, a pubertás alatt a follikulusok, a kutatók számára egyelőre rejtélyes módon, aktiválódnak és a petesejtek a megtermékenyülésre lehetőséget adva kiszabadulnak.

A kutatók a Foxo3 nevű génre koncentráltak, amely a follikulusok aktivitását szabályozza. Normálisan a follikulusok különböző időben érnek meg, így a petefészek egyszerre tartalmazza az érettség különböző fázisaiban lévő alakokat. Ha nőstény egérekben genetikai módosítással inaktiválták a Foxo3 gént, a follikulusok normálisak voltak születésnél, de mind egyszerre értek meg. Ez az összehangolt érés arra utalt, hogy a follikuláris érést szabályzó gének mind aktívak voltak, így könnyen lehetett őket azonosítani.

A kutatók egy gén aktivitást mérő technika segítségével 348 gént találtak aktívnak a Foxo3 gén hiányos egerek petefészkében. Ezek a gének egyéb szövetekben inaktívak voltak, amely azt jelzi, hogy specifikus szerepük van a follikuláris növekedésben. Az azonosított gének között volt egy pár, melyről korábban is tudták, hogy összefügg a meddőséggel, így ezek alátámasztották a kapott eredményeket. Azonban a legtöbbjük eddig ismeretlen volt.

A kutatók ezután véletlenszerűen kiválasztottak pár gént a 348-ból és emberi petefészekben is megkeresték őket. Ezek a gének bizonyítottan aktívak a petefészek korai fejlődésekor. "A további vizsgálatokban arra keressük a választ, hogy ezek a gének hogyan kommunikálnak egymással, és milyen szerepet játszanak a női meddőségben" - mondta Dr. Castrillon.

Forrás: www.medipress.hu