A tehéntej-allergia valódi ételallergia, a tünetek az immunrendszer működésének zavarából erednek. Ezzel szemben a tejcukor-érzékenység, vagy más néven laktózintolerancia, nem allergia, tüneteit enzimhiány okozza.
Az immunrendszer feladata, hogy a szervezet védelmét biztosítsa a kórokozók vagy a számára veszélyes anyagokkal szemben. Allergia esetén az immunrendszer túlzott működése jön létre, minek következtében a szervezet olyan anyagokkal szemben is támadást indít, amelyek valójában ártalmatlanok. Tehéntej-allergia esetén a tejfehérje az, ami a szervezetbe jutva elindítja az allergiás folyamatot – magyarázza dr. Hidvégi Edit. a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. Laktózintolerancia esetén a tüneteket a tejcukrot – más néven laktózt – lebontó laktáz enzim csökkent működése okozza. Laktáz enzim hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani, megemészteni. A vékonybélben termelődő enzim mennyisége az életkor előrehaladtával természetes módon is csökken, ezen kívül öröklött enzimhiány vagy bizonyos fertőzések is előidézhetik a panaszokat.
Milyen tüneteket okoz?
A tehéntej-allergia első tünetei rendszerint a tehéntej alapú tápszerek, a tejes ételek bevezetését követően csecsemőkorban jelentkeznek. A panaszok pár percen belül vagy a tej fogyasztását követő 1-2 hét múlva alakulnak ki. A korai tünetek csalánkiütés, nehézlégzés, hányás lehetnek. A kései tünetek: hasfájás, hasmenés, orrfolyás, visszatérő sípoló légzés. Ritka esetekben a tehéntej-allergia életveszélyes állapotot is előidézhet. Az anafilaxiás sokk hirtelen vérnyomáseséssel, a légutak életveszélyessé váló duzzanatával jár, kezelése sürgősségi orvosi ellátást igényel.
A laktózintolerancia általában 5 éves kor felett kezdődik, tüneteinek súlyossága a szervezetben termelődő laktáz mennyiségétől is függ. A tünetek valamivel később, a tej fogyasztását követő 60. perctől jelentkeznek. Az érintettek hasfájásra, hasmenésre, intenzív bélhangokra, puffadásra panaszkodnak, és ezek a tünetek akár egész nap tarthatnak.
Hogyan vizsgálható?
A tehéntej-allergia bőrteszttel vagy kisebbeknél vérvizsgálattal igazolható. A bőrteszt során tejfehérjeoldatot cseppentenek a beteg bőrére, majd azon keresztül apró karcolást ejtenek a bőr felszínén – írja le a vizsgálat lényegét a Budai Allergiaközpont orvosa. A bőrpróba helyén keletkező csalángöb, duzzanat allergiát jelez. A vérvizsgálat során a vérben megemelkedett ellenanyag (IgE) szintje igazolja az allergiát.
Laktózintolerancia kimutatására a hidrogénkilégzéses teszt alkalmazható. A kilélegzett levegő hidrogéngáz-koncentrációja normális körülmények között rendkívül alacsony. A bélben el nem bomlott és fel nem szívódott tejcukrot a bélbaktériumok használják fel, eközben hidrogén keletkezik, a H2-vizsgálat ennek kimutatására alkalmas. Amennyiben tehát a vizsgálat során a normálisnál magasabb a kilélegzett hidrogén mennyisége, az a laktózintolerancia meglétét támasztja alá. Fontos iránymutatást nyújt még a kizárásos diéta, melynek során a beteget a tejfogyasztás teljes elhagyására kérjük, majd megfigyeljük az ekkor és az ismételt fogyasztásukat követően tapasztalt különbségeket.
Milyen lehetőségek léteznek a kezelésére?
A tehéntej-allergia csecsemőknél, kisgyermekeknél jelentkezik, s jó hír, hogy legalább 95 százalékuk 3 éves korára kinövi a betegséget. Tehát az esetek kevesebb, mint 5 százalékában lehet számítani arra, hogy az allergia későbbi életkorban is megmarad. Ilyen esetben nincs más megoldás, mint a teljes tejmentes diéta további megtartása, alternatív tejhelyettesítő élelmiszerekkel kiegészítve – például rizstej, zabtej, szójatej, kókusztej – , ügyelve az állati fehérje más forrásokból történő pótlására.
Laktózintolerancia esetén a diéta nem ennyire szigorú, laktózmentes tejet, savanyított tejkészítményeket – sajt, túró, joghurt, kefír – a tűrőképességnek megfelelő mértékben továbbra is fogyaszthat a beteg.
