Stresszes szituációkban - például egy veszélyes közlekedési helyzetben - gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre.
A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya az adrenalint, külső része, a kéreg pedig többek között a kortizol nevű hormont is termeli – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.
A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét. Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az meglátszik a hormonrendszer működésén is.
A tartós magánéleti konfliktusok vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stresszhormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese-fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizolszint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a beteg szervezete így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol zükségletét, így értéke egyre csökken.
A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszterontermelés rovására is - a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény
A felsorolt panaszok esetén érdemes laborvizsgálatot végeztetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a laborérték önmagában kevés a diagnózishoz, azt mindig a beteg panaszaival, tüneteivel összhangban kell értelmezni. A kortizol értéke napszakonként is eltérő, hajnalban, kora reggel a legmagasabb, éjfél körül a legalacsonyabb. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a tüneteket az alacsony kortizolszint okozta, a hiányzó hormon adásával van lehetőség kezelésre.
A mellékvesekéreg kimerülésével összefüggő betegség az Addison-kór. A viszonylag ritka - 1 millió emberből 5-nél jelentkező – elváltozás elsősorban fiatal- vagy középkorban jelentkezik. Az esetek többségében autoimmun eredetű folyamat tünetei hosszú lappangási idő alatt alakul ki: apátia, gyengeség, hiperpigmentáció – a bőr sötét elszíneződése – a tenyereken és a hajlatokban, alacsony vérnyomás, izomgyengeség jelezheti. A hormonmeghatározás során reggel mért alacsony kortizolszint és jelentősen emelkedett ACTH – a mellékvesekéreg hormontermelését szabályozó hormon - észlelhető. A betegség kezelése a hiányzó hormonok pótlásával lehetséges. (Forrás: www.endokrinkozpont.hu)
