Csak a hajlamot adjuk át

Az allergiás betegek számának folyamatos emelkedésében döntő szerepet játszik az örökletes hajlam – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Egy allergiás szülő esetében 30–40%, míg ha mindkét szülő allergiás már akár 60–80% is lehet az esélye annak, hogy a gyermeknél is jelentkeznek a tünetek.

Az allergia megjelenése több szervet érinthet, jelentkezhet légúti, bőr- és gyomor-bélrendszeri tünetekkel. Az allergia kiváltásában számos tényező játszik szerepet, de csecsemő- és gyermekkorban ezek közül az elfogyasztott ételeknek van nagy jelentősége. Gyermekeknél az életkor előrehaladtával is változhatnak a tünetek: a csecsemőkorban jellemző száraz, ekcémás bőr, majd a szilárd ételek bevezetését követően hasfájás, haspuffadás, hasmenés jelenhet meg. Allergiára hajlamos gyermeknél a légúti allergia tünetei – amihez asztma is társulhat – rendszerint óvodás-kisiskolás korban jelentkeznek.

Próbálkozások a megelőzésre

Az eddigi kutatások szerint az allergia megelőzése céljából még a születés időpontja is számíthat. Ennek szellemében született az a megállapítás, hogy tanácsos, ha az allergiás szülő(k) gyermeke nem a pollenszezon idején születik.

Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a túlzott tisztaság is többet árt, mint használ, az immunrendszer megfelelő érését, így az allergia megelőzését a túl steril környezet nem teszi lehetővé. A kisgyermek szervezetének szüksége van a találkozásra a környezet baktériumaival, amelyek elősegítik a gyermek ellenálló képességének növekedését.

Ami az allergia étrenddel történő megelőzését illeti, egységes az állásfoglalás: az eddigi vizsgálatok alapján a szakértők egyértelműen nem javasolják a kismama számára az allergénmentes diétát a terhesség hónapjaiban. A fontos élelmiszerek kizárása csak hiányállapotot idéz elő, az allergia megelőzését nem segíti.

Ami valóban segít

A táplálkozás szerepe azonban mégiscsak kulcsfontosságú az allergia megelőzésében, azonban itt nem a kismamára, hanem a csecsemő táplálkozására kell gondolnunk, a hozzátáplálás időszakára, az ételek bevezetésének megfelelő sorrendjére.

Az allergiamegelőzés legfontosabb pillére az anyatejes táplálás. Számos kutatás támasztja alá a szoptatás jelentőségét az allergia megelőzésében. A probiotikumok szedése vagy anyatej hiányában a prebiotikumokkal és probiotikumokkal dúsított tápszerek adása szintén jótékony hatású. Ezen kívül a legfrissebb kutatások tükrében az is kiderült, hogy a D-vitaminpótlás is igen fontos szerepet tölt be a szervezet egészséges működésének biztosításában, illetve az allergiás, asztmás panaszok megelőzésében.

Allergének az étlapon

Az évekkel ezelőtti nagyon korai tehéntej, tojás bevezetésének számos hátrányát tapasztaltuk, ekcéma, vashiányos vérszegénység,  hasmenéses megbetegedések, súlyállás, étvágytalanság – sorolta fel a csecsemőtáplálásban történt változtatások okait dr. Polgár Marianne.

Ezt követően az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia állásfoglalása 2-3 éves korig az allergizáló élelmiszerek: tej, tojás, olajos magvak, hal kerülését javasolta, főként allergiára veszélyeztetett gyermekeknek. Az újabb megfigyelések tükrében azonban a hozzátáplálás kapcsán nem annyira az életkor, sokkal inkább a szoptatás jelentősége kerül előtérbe. Az anyatejes táplálás képes ugyanis csökkenteni az új ételekre adott allergiás reakciók gyakoriságát. Ezért került például a lisztes ételek bevezetésének időpontja a csecsemő 4–6 hónapos korára. A szoptatás idején megkezdett hozzátáplálás során az anyatej értékes összetevői ugyanis segíthetik a gluténnel szembeni tolerancia kialakítását.

A jelenlegi ajánlások alapján tehéntejmentes étrendet csak allergiára veszélyeztetett vagy tüneteket mutató gyermekeknél érdemes egyéves korig tartani. A tehéntej és tojás egyéves kortól fogyasztható, illetve a tojássárgája már a gyermek 8-9 hónapos korától adható. Allergiára nem veszélyeztetett gyermekek jelenleg is tej alapú tápszereket és tejpépkészítményeket fogyasztanak. A bébiételekben is – például tej-, hús-, haltartalom – az OÉTI által engedélyezett életkori határ szerint választhatnak a szülők.

Az ajánlások nincsenek kőbe vésve, a tudomány is változik, de az életkörülmények is befolyásolják az allergiás betegségek kialakulását. Napjainkban előtérbe került a D-vitaminpótlás fontossága, ami szintén fontos állomás az allergia ellen folytatott harcban. Bizonyítást nyert ugyanis, hogy a „napfényvitamin” az immunrendszer befolyásolásával változtatja meg az ételekre kialakuló reakciót, és segítheti elő az orális tolerancia kialakulását. Allergiára hajlamos családokban ezért erre fokozottan ügyelni kell.

Forrás: www.allergiakozpont.hu