Szakértők szerint az alapellátásban és a kórházakban pár perc alatt elvégezhető „komplex tápláltsági állapot szűrés” segítségével a malnutrició kellő biztonsággal felismerhető lenne, és ez elkerülhetővé tenné ennek számos káros következményét. Mindez nemzetgazdasági szinten – akár már rövidtávon is – komoly megtakarítást, egyes becslések szerint akár évi 85 milliárd forintot is jelenthet Magyarország számára.
A Magyar Mesterséges Táplálási Társaság (MMTT) megbízásából 2012 nyarán közel 50 hazai kórházban egy nap alatt végezték el a malnutríció rizikójának szűrését. Emellett a betegek alultápláltsági állapotának súlyossága szerinti kockázatait mérték fel. Az adatfelvétel összesen 1755 felnőtt beteget érintett, számos meghatározott betegségcsoportban.

Az eredmények vizsgálatakor kiderült, hogy az alultápláltság, a malnutríció egyik fajtája a daganatos betegek esetében jelenti a legnagyobb problémát, hiszen ebben a kategóriában a betegek 60%-a tartozik a nagy kockázatú csoportba. Ugyanakkor például idegrendszeri, keringési, pulmonológiai (légzési) betegségek, vagy sebészeti beavatkozások esetén szintén igen magas, 50% körüli szinten mozog azoknak az aránya, akik a betegségek kapcsán kialakuló alultápláltság szempontjából a kifejezetten magas kockázati csoportba tartoznak. Az alultápláltság gyakoriságát életkor szerint vizsgálva is meglepő eredményeket mutat a felmérés. Míg a 30 év alattiak esetében 57% tartozik a legveszélyeztetettebb csoportba, a 31-40 éveseknél 50%, a 71-80 közötti betegeknél pedig például ugyanez az arány 59%. Mindez rávilágít arra is, hogy a fiatalabb betegek sincsenek ebből a szempontból „biztonságban”, őket is ugyanúgy fenyegeti betegségük kapcsán az alultápláltság. Mindez nemzetgazdasági szempontból – az aktív korú népesség munkaerőpiacról történő kiesése miatt – mindenképpen figyelemre méltó.
„A betegek tápláltsági állapotának ismerete és az ennek megfelelően alakított táplálásterápia számos egészségügyi előny mellett komoly költségkímélő hatással is járna akár már 1-2 éven belül. Minderre komoly európai kutatási eredmények is rendelkezésre állnak, melyek pontosan kimutatják a költségcsökkentés lehetőségét. Az első lépés azonban meggyőződésem szerint, az alapellátásban illetve a kórházakban akár kötelezően bevezetendő „malnutríció komplex szűrése” lenne. Az egyszerű testtömeg- és testmagasságmérésből és néhány kérdésből álló feladat elvégzésére az egészségügyi intézményeket, – elsősorban az ápolókat – megérné érdekeltté tenni” – mondta el a véleményét a magyarországi helyzetről Dr. Tomsits Erika, az MMTT elnöke.

Számítások szerint az alultápláltság hazánkban évente legalább 135 milliárd forint többletkiadást okoz, többek közt a hosszabb kórházi tartózkodások, szövődmények és a lassabb gyógyulási folyamatok miatt. Ebből az összegből nagyságrendileg 85 milliárd egyszerűen megtakarítható lenne a kórházi ellátórendszerben, ha a betegek kötelező tápláltsági állapotszűrésben részesülnének, dietetikusok, nővérek és orvosok táplálási csoportokban dolgoznának együtt a kórházakban és a betegek betegségüknek és tápláltsági állapotuknak megfelelő táplálási terápiát kapnának – ahogy ez külföldön már jelenleg is általános gyakorlatnak számít. A magyarországihoz hasonló problémákkal szembesültek EU-s szinten is, ezért döntöttek úgy pár évvel ezelőtt, hogy nem szabad kizárólag szakpolitikai kérdésként kezelni az alultápláltság ügyét, hiszen mindez az Uniós állampolgárok 5 %-át érintheti. Komoly előrelépésnek tekinthető például, hogy nemrég Lengyelországban kötelezővé tették a tápláltsági állapotszűrést és a táplálási csoportok működését a kórházakban úgy, hogy ehhez megfelelő érdekeltségi rendszert is működtetnek. Az Európai Unió tagállamainak egészségügyi minisztériumainak képviselői még 2009-ben megfogalmazták a legfontosabb teendőket a malnutrícióval kapcsolatban:
1. Az alultápláltsággal kapcsolatos lakossági veszélytudat kialakítása mellett hatékony oktató kampányokkal közvetítik az üzenetet, hogy a betegek alultápláltsága a fejlett ipari társadalmakban is gyakori, de megelőzhető. Nem elhanyagolható a megelőzés társadalmi hasznossága, az egyéni érdekek mellett.
2. Irányelv kidolgozása és bevezetése. Minden ellátási formában biztosítani kell, hogy mindenkinek a legjobb táplálást és táplálás terápiát lehessen felajánlani. Ezeket az ajánlásokat rendszeresen auditálni szükséges.
3. A tápláltsági állapot kötelező szűrése az egészségügyi ellátás során. Az alapellátásban, a kórházakban, szociális és egyéb otthonokban szűrni kell az egyéneket malnutrícióra.
4. Malnutríció kutatás. További kutatásokra van szükség a malnutríció területén, annak szerepére az európai népegészségügyre és egészségügyi ellátásra. Különösen a Strukturális Alapoknak kell ilyen kezdeményezéseket támogatnia.
5. Táplálás terápia tréning. Az összes egészségügyi és szociális szakembert, beleértve az alapellátásban érintetteket (háziorvos és nővérek) a képzés során táplálás terápiára kell oktatni. A képzést kötelezővé kell tenni mind az alap, mind az utóképzés számára.
6. Országos táplálás / táplálás terápia tervek. Az EU országaiban a megfelelő malnutríció megelőzést, kezelést és követést integrálni kell az országonként kialakított táplálás terápia tervekbe.