Hogy ezért-e, vagy, mert különben unalmas lett volna szemlélni az életet itt a földön, de megjelent a csábító, kígyó formájában - szerintem ő sem volt tisztában azzal, hogy mit cselekszik - s rábírta Évát, kóstolja meg a tiltott gyümölcsöt.  Bizonnyal ízlett neki, mert tovább kínálta Ádámnak. Eztán az események drámai gyorsasággal pörögtek tovább. Megjegyzem - bár erre nincs utalás -, ma. egy-két nappal a teremtés végeztével, mondjuk a kilencedik napon történhetett az esemény.

Ettek hát a gyümölcsből és "Erre megnyílt mindkettőjük szeme. Amikor észrevették, hogy mezítelenek, fügefaleveleket fűztek egybe, és kötényeket készítettek maguknak."
A többit tudjuk. Az Úr előtt nincs titok, hiába mutatott Ádám Évára, Éva a kígyóra, kiűzték őket. Azóta sem találtunk vissza.

Innentől kéne kezdeni, mert a Bűnbeesés névre hallgató, s meglehetősen sikeres, univerzális program ekkor vette kezdetét.

Ha csak felületes pillantást is vetünk a történtekre, rögtön kitűnik, hogy a jó és gonosz tudásának fájáról történő csemegézés egyetlen leírt következménye, hogy tudatosul a főszereplőkben férfi és női mivoltuk. S ezzel együtt ezt szégyellni kezdik - egymás előtt. Mert addig nem. "Az ember és felesége mezítelenek voltak mindketten, de nem szégyellték magukat."

Még nincs itt az ideje, hogy a nemiség, a szexualitás, pontosabban az erről való tudás, erkölcs, és elvárás-rendszer emberformáló-embernyomorító szerepével részletesen foglalkozzunk (majd a jövő héten), de annyit szükséges leszögezni, hogy tán nem véletlen a kígyó kísértő formájában való szerepeltetése ebben a szomorú történetben. A kígyó fallikus szimbólum, enyhébb fogalmazásban a szexuális energia megtestesülője.

Nem tudom másként értelmezni a történteket, mint, hogy Éva megvágyta Ádámot, és Ádám megvágyta Évát. S lőn világosság. Majd pedig sötétség. Igen, az első emberpárnak egyetlen dolog volt tilos: szeretkeznie. Mi mással magyarázható az Úr szava, midőn a tiltott fáról beszél: "mert azon a napon, amelyen eszel róla, meg kell halnod!" Mert addig halhatatlanok voltak. Meg kell halnod, mert utódaid lesznek - s így lehetsz csak halhatatlan. Meg kell halnod, mert utódaidnak is hely kell a földön. S meg kell halnod, mert a gyönyör pillanatában, nem emberi, hanem isteni állapotba kerülsz.(Erre utal a "megnyílt mindkettőjük szeme") Ez pedig határsértés. De legyen, Te akartad.

Ez utóbbiban nem vagyok biztos. Ami legalábbis valószínű: azóta tart az útkeresés vissza az Édenbe, abba az állapotba, ahol a nő nem fájdalommal szüli az ő gyermekét, és ahol a férfi nem arca verejtékével keresi kenyerét. Abba az állapotba, ahol férfi és nő természetesen vágyhatja, ölelheti egymást. Nyitott szemmel. Ez az az állapot, amikor az emberből isten lesz.

Ádámnál és Évánál kellett kezdenem, hogy sejtetni tudjam, miért keresi, kutatja, hajszolja, vágyja férfi a nőt és viszont. Azért, mert csak ketten, együtt tudják megteremetni a maguk Édenét.  Hisz egyszerre, együtt és egymás miatt vesztették el. Ez a bűnük és erényük is egyben.  

Kép: Bráda Tibor festőművész munkája

R. G.