Ázsiában ennek éppen az ellenkezője a divat. Ott az emberek az előkelő sápadtságot kedvelik, és dollármilliókat költenek krémekre és oldatokra, amelyeknek használata szavatolja a világos bőrszínt.

Régebben a barna bőr a szegénységről és a szabadban végzett fárasztó munkáról árulkodott. Éppen ezért a vakítóan fehér bőr a legtöbb ázsiai számára előkelőségről, jólétről és nőiességről tanúskodik. Egy piackutatási felmérés azt mutatta, hogy Indonéziában a férfiak 69, Malajziában, pedig 74 százaléka a fehér bőrű nőket kedveli.

Hongkongban minden második nő a bőrét világosító kozmetikumokat használ. A legnagyobb japán kozmetikum-óriás egész ázsiai üzleti forgalmának egynegyedét a bőrt világosabbá tevő szerek teszik ki. Thaiföldön, ahol az arcápoló szereket előállító ipar évente 82 millió eurónak megfelelő forgalmat bonyolít le, ennek 60 százalékát a bőrt fehérítő szerek teszik ki.

Az előkelő fehér bőrnek azonban ára van. A konkurencia nagysága miatt egyes gyártók nagyon sok higanyt kevertek a bőrt világosító szereikbe, hogy minél erősebb legyen azok fehérítő hatása. Hongkongban két éve egy asszony megbetegedett a higanytartalmú kenőcstől, és többen kénytelen voltak szakorvoshoz fordulni, mivel az általuk használt szerek higanykoncentrációja sokszorosa volt a javasoltnak. A még abban az évben elvégzett vizsgálat azonban 32 kozmetikai szernél is kimutatta, hogy nem tartalmaznak a megengedettnél nagyobb arányban egészségkárosodást okozó vegyi anyagokat. Az ázsiai nők tehát tovább használhatják az előkelő sápadtságot kölcsönző krémeket.

Forrás: www.ujszo.com alapján