A kiadós alvás meghatározza fizikai és szellemi tevékenységünket, és végső soron életminőségünket is. Van azonban egy szerv, amely sohasem nyugszik, éjjel-nappal figyelemmel követi, őrzi-védi valónkat, gondoskodik álmainkról: az agy.Még a huszadik század elején is úgy gondolták a kutatók, hogy az alvás időszakában az agysejtek is kikapcsolnak. A tudomány és technika fejlődésével azonban lehetőség nyilt az agyhullámok mérésére. Hatására hamarosan új elméletek láttak napvilágot, miszerint az alvás komplex folyamat, változó intenzitású szakaszokkal, melyek alatt az agy egyáltalán nem pihen, sőt főszereplője testünk rehabilitálásának. Tulajdonképp az ágyban eltöltött idő alatt alapvetően két alvásszakaszról beszélünk: az egyik a mélyalvási, a másik az ún. REM (rapid eye movement) szakasz, azaz a gyors szemmozgásos alvás. Bizonyítást nyert, hogy pihenésünk időszakában agyunk azon területe dolgozik, amelyet agytörzsnek nevezünk. J. A. Hobson kutatásai a hatvanas években arra irányultak, hogy a két különböző alvási szakaszban az agytörzs mely idegsejtjei aktívak.
Percekkel az elalvás után eljutunk a gyakorlatilag teljesen önfeledt, ún. mélyalvási szakaszba, amelyet nevezhetnénk a helyreállítás, a sejtmegújulás fázisának is, mert a nappal elszenvedett károsodást próbálja újjáépíteni a szervezet. Hobson kutatásai igazolták, hogy az alvásnak ebben a szakaszában az agytörzsnek olyan idegsejtjei vesznek részt, amelyek ingerületátvivő anyagai a szerotonin és a norepinephrin. Ezek a sejtek azok, amelyeknek meghatározó szerepe van a tanulásban, megfigyelésben és emlékezésben résztvevő idegsejtek koordinálásában. Van azonban egy másik ingerületátvivő anyag is: az acetilkolin. Amennyiben az agytörzsben ez utóbbi hormon aktivizálódik a mély és önfeledt pihenésből átlépünk a REM-szakaszba, amely már nem a testi, hanem a szellemi megújulást szolgálja, helyére kerülnek nap eseményei, elraktározódnak a benyomások, információk. Ez a szakasz további két intervallumra bontható: az elsőben felidézzük az élményeket, és a számunkra fontosakat kiválasztjuk, a másodikban viszont továbbgondoljuk azokat. Az ingerekre adott olykor bizarr és irreális kép maga az álom. Fantáziánknak nem szab határt az ébrenlét. Felszínesebben pihenünk ekkor, a rosszalvók általában felébrednek, de rövidesen újra álomba szenderülnek. A REM-szakaszban agyunk azon területei is aktívak, amelyek a látásért, az érzelmekért és a szemmozgásért is felelősek, így fordulhat elő, hogy szemhéjunk alatt szemünk szinte cikázik: álmot látunk. Ébredés után sokszor azért nem emlékszünk álmunkra, mert a megítéléshez már szükség van a szerotoninra és norepinephrinnel működő idegsejtekre is, ami ebben a szakaszban azonban nem domináns.
Egy átlagos nyolc órás alvás folyamán a két alvási szakasz váltakozik egymással attól függően, hogy noradrenalin és szerotonin vagy acetilkolin termelődik. Egy-egy fázis körülbelül kilencven percig tart. Az alvásra pontosan regeneráló hatása miatt van szüksége szervezetünknek, ezért fontos, hogy a megfelelő életmóddal garantáljuk azt. A stressz, a különféle káros anyagok, mint a nikotin, koffein, alkohol megbontják ezt a folyamatot, mely akár krónikus alvászavarokhoz is vezethet.
Mester Viktória
