A század emlékműve - állítják sokan Böröcz András Akasztottak című szoborkompozíciójáról. A Szépművészeti Múzeumban őrzött, tizenhét platánfából faragott figura azonban nem csak szobor, egyben hangszer is. A megnyúlt, groteszk tartásba merevedett, nyakuknál fogva felakasztott üreges törzsek dobok, amelyeket meg lehet szólaltatni.
A New Yorkban élő szobrász 1990-ben egy zeneszerző segítségével készítette el a 17 akasztott embert ábrázoló szoborcsoportját, amelyek megütve különböző hangot adnak. Dés László 1997-ben darabot írt a „szoborcsoportra”, ütőhangszeresek mellett vonósok és énekes közreműködésével, amelyet 1999-ben már láthatott-hallhatott a közönség.
"A hangok adottak, a szobrok mindegyikének különböző hangja van. Nem tiszta hangok ezek, de éppen ez benne az izgalmas és adekvát a darab tartalmi részével: nagyon nyersek és viszonylagosak. Mintákat vettem belőlük, és felállítottam egy relatív hangmagassági sorrendet. Néhány szobor, más-más helyen megütve különböző magasságú hangokat ad, így a tizenhét szobor összesen huszonöt hangon szólal meg a darabban – mondta a mű bemutatásakor Dés László.
November 4-én a Magyar Nemzeti Galériában az 1999-ben bemutatott előadás némileg átdolgozott és bővített változata hangzik el. További információk az mng.hu-n.
"A darab ugyanúgy szól az életről, mint az erőszakos halálról, játékról és szenvedésről, ártatlanságról és gyilkolásról - a mindenkori áldozatokért." (Dés L)
