A beszélgetés előtt hadd szaladjunk át Erdély Mátyás eddigi filmes karrierjén! 1994-ben még színészként láthattuk a Pacskovszky József rendezte Esti Kornél csodálatos utazása című filmben, ahol Gózon Francisco operatőr munkáját látva döntötte el, hogy ő is erre az útra lép. Aztán a Színház és Filmművészeti Főiskola után ösztöndíjjal két évet tanult az Amerikai Filmintézet operatőr szakán.
2005-ben már két filmje is meghívást kapott Cannes-ba. Dolgozott Kenyeres Bálinttal, Mundroczó Kornéllal, Hajdu Szabolccsal, Schilling Árpáddal, majd 2007 és 2010 között három rövidfilmet forgatott Nemes Jeles Lászlóval. Közben nemzetközi karrierje is beindult, dolgozott Mexicóban, Angliában és az Egyesült Államokban is, de a világhírnevet a Nemes Jelessel készített Oscar-díjas Saul fia hozta el számára 2016-ban.
Munkáját számos díjjal jutalmazták: 2010-ben elnyerte a Best Cinematography –díjat a Sevillai Európai Filmfesztiválon (Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv), szintén 2010-ben megkapta a Magyar Filmdíjat (legjobb operatőr) a Magyar Filmhéten Az úr elköszön című kisjátékfilmért, 2015-ben övé lett a nemzetközi zsűri fődíja (Golden Camera 300) a Manaki Brothers Film Festival-on a Saul fia-ért, majd szintén 2015-ben elnyerte a Bronz Békát a Camerimage Filmfesztiválon a Saul fia-ért. A Saul fia 2015-ben a Cannes-i fesztivál nagydíját, a Golden Globe-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek és 2016-ban az Oscar-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek elismeréseket kapta meg. Erdélyt 2016-ban Kossuth díjjal tüntették ki.
Dolgozol most valamin?
Nem dolgozom semmin. Várok. Minden reklámfilmes munkámat lemondták, illetve a játékfilmes világ is teljesen parkolópályán van a járvány miatt. Minden csúszik. Minden bizonytalan. A neves színészek ráérései a járvány miatt teljesen megváltoztak, nem lehet tervezni, így azt sem tudom, hogy az év második része hogy fog alakulni.
Maradt félbe munkád a járvány miatt?
Munkám szerencsére nem maradt félbe és csak kis (reklám) filmes munkákat mondtak le. Az én szakmámat nem lehet távmunkában végezni. Ez járványügyileg véleményem szerint a legproblémásabb munka. Rengeteg ember, kis helyen, napi 14 órában sokszor hónapokig.
Milyen hatása van a járványnak az itthoni illetve a nemzetközi filmgyártásra?
Minden leállt, a reklámoktól kezdve a gigaprodukciókig. Nem tudok futó projektről, illetve vannak próbálkozások olyan anyagok létrehozására, amik felvállaltan “karantén filmek”. De ez minimális mennyiség. Amennyire tudom és látom, mindenki otthon ül. Nincs utazás, nincsenek futó munkák.
Sorozatgyártás folyik? Klipgyártás van?
Nincs. Vagy az is valamilyen karantén-kompatibilis dolog. Mondjuk CGI. Animáció. Ilyesmi ...
Mit gondolsz, lesz hosszú távú hatása a magyar és nemzetközi film- és sorozatgyártásra a járványnak?
Abban bízom, hogy ilyenkor, amikor mindenki otthon van, és remélhetőleg olvas, filmet néz vagy zenét hallgat, rájön, hogy ez mennyire fontos. Mennyire fontos, hogy bele tudjon feledkezni valamibe, ami nem a hírek, ami nem a sokszor nyomasztó valóság és milyen jó ilyenkor egy jó könyv vagy film. Történetekre mindig lesz szükség. Most ezt ki kell bírni, és ha ennek vége, ki kell találni, hogyan tudunk dolgozni és utána bele kell vessük magunkat a munkába, mert mindenki minden filmet és sorozatot megnézett, kell a sok, új, jó film!!!
Most az emberek (azok is, akik eddig szívesen jártak moziba) rákényszerültek, hogy otthonról mozizzanak. Mi van, ha rákapnak az ízére? Van visszaút a mozikba?
A mozira szükség van. Egy csodálatos közösségi élmény! Vannak filmek, amiknek egyszerűen az kell, hogy a nagy vásznon, közönséggel lássuk. Sok jó mozi is kell, aminek a kép- és hangminősége a lehető legjobb.
Szerinted itthon nem elég jók a mozik technikailag?
Számomra a mozi a filmkópia vetítést jelenti. A digitálisan vetített kép – számomra - nem jelent moziélményt. Nagyon nagy szükség lenne Budapesten egy olyan mozira ahol rendszeresen vetítenek 35 illetve 70 mm-es kópiákat. Tökéletes minőségben, tökéletes hanggal. (Az amszterdami EYE egy fantasztikus hely, ami pont ezt tudja.) A digitális (DCP) standard egy rossz minőségű, tömörített kép, ami a mozit egy „nagy TV” szintjére alacsonyítja le. Nem véletlenül járunk múzeumba, hogy megnézzük eredetiben a nagy mesterek alkotásait. Ugyanezért nem elfogadható, hogy ha egy Jancsó, Antonioni vagy akár Nolan filmet egy gagyi digitális verzióban tudunk kizárólag (!!!) elérni.
Miben más itthoni vagy külföldi produkciókban dolgozni? Nyilván van különbség, de ez csak pénzkérdés? Vagy más a hozzáállás? Hozzád mi áll közelebb?
Természetesen sok szempontból más egy külföldi produkció. A legnagyobb különbség talán a külföldi és a magyar produceri kultúra között van. Tisztelet a kivételnek a külföld javára.
Miért jó magyar filmben dolgozni és miért szereted a nemzetközi produkciókat?
Imádom az itthoni filmek művészi szabadságát! És imádom a külföldi produkciók olajozott működését. És a legcsodálatosabb, amikor ez a kettő (itt vagy ott) találkozni tud.
